Csütörtök reggel összeült a város döntéshozó testülete. A nyílt ülésszakon tizenegy, a zárt ülésen pedig négy napirend felett döntöttek, emellett egy képviselői indítvány is a közgyűlés elé került. Többségében technikai jellegű módosításokról, ingatlangazdálkodási döntésekről szavaztak a városatyák, ám volt néhány ügy, ami felett vita alakult ki.
Az előterjesztések között szerepelt a Miskolci Rendőrkapitányság, a Miskolci Önkormányzati Rendészet és a Miskolci Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2024-es munkájának elfogadása is.
Hét óra után pár perccel elkezdődött a közgyűlés. Tóth-Szántai József polgármester köszöntötte az ülés résztvevőit, külön üdvözölve a megjelent rendőrségi és katasztrófavédelmi tiszteket.
A polgármester megemlékezett a legutóbbi ülés óta elhunyt Csókay Károly jezsuita atyáról, majd elsorolta azokat a kiváló miskolciakat, akiket a város napján kitüntetett az önkormányzat. Valamennyi kitüntetettnek gratulált a város vezetője.
A polgármester jelezte: az ellenzéki képviselők együttesen rendkívüli ülést kezdeményező előterjesztést nyújtottak be. Ennek napirendre tűzéséről szavazott a grémium: egyhangúlag elfogadta az indítványt.
Elsőként a meghívó szerinti 7. napirendi pontról döntöttek, előre hozták a 9. pontot is.
1. Javaslat a Miskolci Rendőrkapitányság 2024. évi munkájáról szóló beszámoló elfogadására és a település közbiztonságának erősítését szolgáló döntések meghozatalára
A polgármester szerint Miskolcnak újra van jövőképe, programja, ami világos célokat fogalmaz meg.
„Fejlődés csak ott lehet, ahol rend van és biztonság” – hangsúlyozta, kiemelve, nem cél, hanem feltétel a rend és a biztonság megőrzése. Ezért mind a rendőröknek, mind a rendészeknek megköszönte a munkáját. Hangsúlyozta, szükséges az együttműködés, nem lehet külön utakat járnia a rendőröknek és a rendészeknek. Ez a közösség még jobban megmutatkozik majd a jövőben - ígéri.
Bakk Richárd rendőr alezredes, a Miskolci Rendőrkapitányság vezetője ismertette a napirendi pontot.
A bűnügyi fertőzöttség mértékéről beszélt Miskolc vonatkozásában: 9 százalékkal nőtt az elkövetések száma, 3475 bűncselekmény történt 2024-ben. Ennek ellenére a Bakk Richárd szerint a helyzet bőven kontrollálható, hiszen az utóbbi években csökkent a statisztika. Összehasonlításképp elmondta, 2010-ben közel nyolcezer bűncselekmény történt Miskolcon.
A kiemelt bűncselekmények körében vegyes a tendencia: emelkedett a lopások száma: 1311 ilyen típusú elkövetést regisztráltak – ezek jellemzően kis értékű bolti lopások voltak.
Leginkább az online térben elkövetett visszaélések száma ugrott meg: 810 ilyen eset történt tavaly. Ez új trendet sejtet: a közterületekről a digitális térbe súlyozódnak át a bűncselekmények – jóval nagyobb károkat is okoztak az online térben az elkövetők, mint a közterületeken.
Más megyeszékhelyekkel összehasonlításban sem teljesít rosszul Miskolc: a kapitányságvezető szerint Győrben több gépkocsilopás, -feltörés, közterületi bűncselekmény történt. Pécsen pedig több volt a rablás és több közterületi elkövetés.
A kábítószer-terjesztés miatt tavaly 18 nyomozást fejeztek be. Ez kevesebb, mint korában. Ennek oka, hogy a szerhasználók a pszichoaktív szerek felé fordul, a terjesztők is erre álltak rá. Az új jogszabály csomag már egy kalap alá veszi majd ezeket a szereket is a kábítószerekkel: a terjesztők pedig súlyosabb büntetésre számíthatnak.
Csökkentek a lakásbetörések, a súlyos testi sértések, a gépkocsi feltörések és a közterületi bűncselekmények – utóbbi statisztika járvány idején, a lezárások alatt több volt – emlékeztetett Bakk Richárd, aki elmondta, tavaly 61 százalék körül mozgott a nyomozati eredményesség.
A garázdaság, a kábítószer-felderítés, a rablás és a gépkocsifeltörés terén nőtt a hatékonyság: nem volt olyan rablási ügy, amelyben ne találták volna meg a tettest a bűnüldözők.
2024-ben a kapitányság több száz intézkedést foganatosított. Volt olyan szexipari munkás, aki egymaga többmillió forintos összeget kénytelen törleszteni: 6500 forint per nap fegyházbüntetéssel.
A közlekedési helyzetről is szó volt. Bakk Richárd szerint a közlekedési morál nem fejlődik megfelelő módon: 152-ről 197-re nőtt a balesetek száma 2024-ben, a bírságok 1116-ról 1163-ra emelkedtek.
Összességében az elfogások száma 14 százalékkal csökkent.
Bakk Richárd beszélt a jövőbeli tervekről is:
„Sokat intézkedő rendőröket szeretnénk az utcán látni, és szeretném, ha több interakció lenne a rendet betartó polgárok és a rend őrei között. Ez is fontos ahhoz, hogy a jogsértések ne maradjanak büntetlenül.” – hangsúlyozta, kiemelve, Miskolc – országos szinten – biztonságos városnak mondható.
A vonatkozó bizottság támogatta az előterjesztést.
A napirend fölött megnyitották a vitát.
Molnár Péter (KDNP-frakcióvezető) a köszönetnyilvánítással kezdte a felszólalását. Elmondta, fontosak a látható eredmények, de a lakosság szubjektív biztonságérzete is ennyire lényeges.
– Annak szoktam leginkább örülni, ha peremterületeken is látom végiggurulni a rendőrautót – fejtette ki.
Azt is hangsúlyozta a rendőrök fellépése Miskolcon kifejezetten kulturált. Méltatta az online térben, az iskolarendőrként, a drogterjesztés elleni fellépést.
Pakusza Zoltán (Mi Hazánk) szerint az előterjesztés a város közbiztonsági helyzetéről is szól. Szerinte a helyzet nem javul: az 1990-es években nem volt szükség iskolaőrökre, járat seriffekre, térfelügyeleti kamerákra – most szükség van ezekre. Ebből levezeti: csökken a közbiztonság Miskolcon. Arra is felhívja a figyelmet, bizonyos városrészeken ez kifejezetten igaz. A Szarkahegy is elkezdett „Lyukósodni” szerinte - a lakók attól rettegnek, ki fogja megvásárolni a mellettük lévő házat. Úgy véli, jelezni kell, hogy nincs olyan rend, mint amilyennek lennie kellene.
Simon Gábor (MSZP-frakcióvezető) azt látja, az állomány jelentős része eltökélten végzi a munkáját. A technikai feltételeken lehetne változtatni szerinte.
Emlékeztetett, a városvezető frakció ellenzékben ódzkodott elfogadni a rendőrségi beszámolót. Úgy véli, a beszámoló sokkal inkább társadalmi kérdésekről szól: az emberek szegényebbek, frusztráltabbak, keresik a kiskapukat. Szeretné látni, hogy valóban javul tételesen a nyomozati eredményesség.
Mezei Attila (LMP) egyetért az előtte felszólalókkal. Emlékeztetett, a kampány alatt az egyik téma a rossz közbiztonság volt. A rendőrségi beszámoló nem ezt mutatja szerinte, bár a felderítési arányt kevesli. A prostitúció szerinte a szegénységgel van összefüggésben, szerinte azokat kellene büntetni, akik igénybe veszik a szolgáltatásokat.
Bodor Márk (Pont Mi frakcióvezető) megköszönte a munkát a rendőrségnek, bízik abban, hogy ez még sikeresebb lesz a jövőben. Köszöni a szakszerű és gyors intézkedéseket, jó szolgálatot kíván.
Mokrai Mihály (DK-LMP-Nép Pártján frakcióvezető) a beszámoló alapján arra jutott, a város közbiztonsági helyzete nem jó. Úgy véli, két szegmens, a kiemelt bűncselekmények felderítése és a vagyon elleni bűncselekmények szekciója érdekli az állampolgárokat. Az utóbbi esetben a 61,5 százalékos eredményességet nem tartja jónak.
Hojnyák Dávid (Fidesz) kiemelt néhány adatot. Ezek között szerepelt a kiemelt bűncselekmények számbeli csökkenése. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma rekord alacsony volt 2024-ben. Számára ezek a számok azt mutatják, a rendőrség jól végzi a tevékenységét Miskolcon.
Az előterjesztés második része egy 50 millió forintos szerződés megkötéséről szól az önkormányzat és a kapitányság között. Hojnyák Dávid szerint ez is erősíteni fogja a közbiztonságot.
Szarka Dénes a köszönet mellett arról beszélt, hogy valóban kulturált a rendőri fellépés Miskolcon. Kiemelte, hogy a város negatív csengése mellett nem rosszabb Miskolcon sem a közbiztonság, mint más városok esetében – ez is kitűnik a beszámolóból. Emellett úgy véli, a szubjektív közbiztonság terén érezhető a romlás: a belvárosban, frekventált helyeken növekedett az agresszív kéregetők száma. A lakótelepeken napi szintű probléma a szemetes ketrecek feltörése. Úgy véli, akik a kampány során a katasztrófa szót használták a miskolci közbiztonságra, azok vagy ne fogadják el a beszámolót, vagy exkluzáljanak.
Bajusz Gábor (Fidesz-frakcióvezető) szerint a számok sokféleképp olvashatóak. Egy példát hozott a saját körzetéből az emberséges és gyors intézkedésről.
- Ha képviselőként tevékenyen részt veszünk a munkában, akkor eredményeket fogunk elérni – véli.
Hangsúlyozza, Miskolc megelőzi azokat a nyugat-magyarországi városokat, amelyekről úgy véljük, sokkal jobb a helyzet.
A vitát a napirend felett lezárták.
Tóth-Szántai József szerint 3475 érv (a tavalyi intézkedések száma) van arra, hogy az önkormányzat segítse a rendőrség munkáját. Ezen a téren a város fellépett az utóbbi nyolc hónap alatt: bevezették például a járatseriff-rendszert, növelik a rendészet létszámát, autókkal látták el a polgárőröket.
Bakk Richárd reagált az elhangzottakra. Szeretnék növelni a bűnmegelőzéssel foglalkozó rendőrök számát a jövőben. Kiemeli, országosan is élen jár Miskolc a kábítószer-bűnözés felderítésében. Jelezte: társadalmi problémákat kizárólag rendőrségi eszközökkel nem lehet megoldani. A technikai eszközök terén is folyamatos a fejlesztés. A nyomozati eredményesség terén elért 61 százalék esetén nem ért egyet azzal, hogy alacsony: nagyvárosi kategóriában jó eredménynek számít, de szeretnének rajta javítani.
2. Javaslat a Miskolci Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2024. évi munkájáról szóló beszámoló elfogadására
Bajnok István tűzoltó parancsnok ismertette a napirendi pontot.
Összetett évet tudhatnak maguk mögött. Miskolcon annyi tűzoltói esemény történt nagyjából, mint a többi, a körzetbe tartozó 35 településen. Beavatkozást igénylő tűz 144 esetben történt. Két eseményt emelt ki: a Barlangfürdőben keletkezett tüzet és az Erdőháti robbanás.
Jelezte, 2024-ben két országos díj is a miskolci tűzoltók felkészültségét jutalmazta. Felhívta a megelőzés fontosságára is a figyelmet.
A vonatkozó bizottság egyhangúlag elfogadta a beszámolót.
A napirendről a vitát megnyitották.
Molnár Péter (KDNP-frakcióvezető) megköszönte az állomány minden tagjának összetett munkáját.
Bodor Márk (Pont MI-Lokálpatrióták Egyesülete) a tűzoltók gyors reakciójára egy olyan példát hozott, ami a körzetében történt.
Kavecsánszki Erzsébet (Fidesz):
„Amikor mások menekülnek, ők akkor lépnek, vállalják a kockázatot értünk, értékeinkért” - fejezte ki háláját.
A vitát lezárták.
3. Javaslat az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet módosítására
Bodnár Tibor osztályvezető ismertette a napirendi pontot. Elmondta, milyen jogkörök kerültek a polgármesterhez és bizottságokhoz. A módosítás a jogkörök szétválasztását is tartalmazza.
A vonatkozó bizottságok támogatták a napirendet.
A napirend felett nem tartottak vitát.
4. Javaslat egyes ingatlangazdálkodási döntések meghozatalára
Major Melinda ingatlanértékesítési vezető ismertette a napirendi pontot.
Nyolc ingatlan értékesítésére tesznek javaslatok: négy tapolcai üres terület, ami a Holding számára nem hasznosítható, viszont kiválóan beépíthető. Szeretnék különbontani a területet, hogy könnyebben eladhatóak legyenek. A másik négy ingatlan sikertelen értékesítése miatt szeretnék átírni az ingatlanok értékesítési módját. Kollégium és iskolaépület is szerepel a tételek között, amelyek 2004-óta állnak üresen.
A vonatkozó bizottságok mind a kilenc határozati javaslatot támogatták
A vitát megnyitották
Pakusza Zoltán (Mi Hazánk) elmondta a körzetében található iskola és kollégiumi épület eladása kapcsán, nem mindegy, mit szeretnének ott létesíteni. Ha idősek otthonát vagy szanatóriumot terveznek, azt a helyiek támogatják, ha például anyaotthont, azt nem. Kéri, jelezzék, mit terveznek. Valamint azt is kérdezi, a befolyó összegből valamit visszakap-e valamit Pereces? Út- és közterület fejlesztésnek örülne leginkább a körzetben.
Szopkó Tibor emlékeztetett arra, hogy a mostani városvezetés korábban azt hangoztatta, nem fognak ingatlant értékesíteni. Jelen erőterjesztés négyzetméterre lefordítva 743 darab panellakás területét akarja értékesíteni. Jelezte, olcsóban akarják hasznosítani a területeket az emelkedő ingatlanárak mellett. Úgy véli, nem koherens az ingatlanértékesítési stratégia.
Molnár Péter (KDNP-frakcióvezető) kérdezi, mi volt a Hodobay-program? Úgy véli: lózung és duma. Konkrétumokat viszont nem tartalmazott. Nem az ingatlanok eladását kifogásolták, hanem az eszetlen értékesítést.
Mokrai Mihály (DK-LMP-Nép Pártján frakcióvezető) szerint az önkormányzat nincs elég forrással ellátva, ezért ugyanazt az utat követik, mint az előző városvezetés: ingatlanértékesítésből szeretnék az anyagi mozgásteret kibővíteni.
Tarnóczi Attila (Mi Hazánk) jelezte, az egyik értékesítendő ingatlanban végezte korábban tanulmányait. Számára sem mindegy, milyen funkciót tölt majd be az épület. Kérdezi: milyen tevékenységet folytatna a vásárló.
Hojnyák Dávid (Fidesz) emlékeztetett, az előző ciklusban dőlt el négy ingatlan értékesítésének kérdése. Jelezte: jelenlegi állapotukban semmilyen funkciót nem látnak el, piaci értékük folyamatosan csökken. Úgy véli, racionális értékesítési árat határozott meg az előterjesztés.
Szopkó Tibor válaszában kifejtette, a szakmaiságnak megfelelt a Hodobay-program. Jelzi: nem lesz gátja az ésszerű ingatlangazdálkodásnak. Azonban nem látja, milyen módon fogják felhasználni a forrásokat.
Bodor Márk (Pont MI-Lokálpatrióták Egyesülete) szerint az ellenzék mindenből politikai témát csinál már egy évvel a választások előtt. Úgy véli, az értékesítések a város javát gyarapítják.
„A célunk világos, minden négyzetcentiméterből a legtöbbet kihozni a miskolciak javára” – mondta a frakcióvezető.
A vitát lezárták.
Tóth-Szántai József elmondta, jelezni fogják, milyen funkciót kapnak majd az ingatlanok. Szeretnék, ha a miskolci fiatalok építési területekhez jutnának Tapolcán. Úgy véli, az ingatlanvagyont 2029-ben kell majd összevetni a 2024-es állapottal.
5. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanrészek közcélú adományként történő elidegenítésére, illetve közfeladat ellátása céljából történő hasznosítására
A napirendet Kurcsicsné Zobolyák Ida osztályvezető ismertette.
Három ingatlanrész kedvezményes tulajdonjogának megszerzéséről szól az előterjesztés alapítványok és szervezetek javára.
A vonatkozó bizottságok támogatták a napirendi pontot mindkét határozati javaslat ügyében
A vitát a napirend felett megnyitották
Bajusz Gábor (Fidesz-frakcióvezető) örül, hogy a DVTK szurkolók az összetartozást szimbolizáló molinók és zászlók gyártásához helyet kapott.
Mezei Attila (LMP) nem támogatja, hogy alapítványi tulajdonba kerüljön az ingatlanrész. Azt sem támogatja, ahogy a hajléktalanokat ellátó alapítvány működik. A második alapítvány esetében nem tudott adatokat gyűjteni a működésről. Ez alig sikerült, ezért nem támogatja a napirendet.
Szarka Dénes egyetért Bajusz Gáborral: üdvözli a DVTK szurkolóit segítő javaslatot.
Klinga Dániel (Pont MI-Lokálpatrióták Egyesülete) szerint a döntéssel a város kiáll amellett, akik a legkiszolgáltatottabbak.
Fodor Zoltán (MSZP) szerint a Napfényt az életnek alapítvány évtizedek óta végez segítő munkát. Megelőlegezi a bizalmat az értékesítéshez.
Mezei Attila (LMP) jelezte nem beszél a szociális segítségről, hanem csinálja.
Tarnóczi Attila (Mi Hazánk) is üdvözli a futballcsapat szurkolóinak segítségét.
A vitát lezárták.
A polgármester elmondta: a Napfényt az életnek alapítván kiváló munkát végez. Támogató döntés alapján pedig pályázati forrásokhoz juthatnak majd.
6. Javaslat a Közgyűlés 18/2024. (II.29.) számú határozatának módosítása tárgyában
A napirendet Kurcsicsné Zobolyák Ida osztályvezető ismertette.
Egy korábbi határozat technikai jellegű módosításáról van szó.
A bizottságok támogatták a javaslatot.
A napirend felett vitát nem tartottak.
7. Javaslat időskorúakkal foglalkozó civil szervezetek támogatásával kapcsolatos döntés meghozatalára
Albertné Lénárt Viktória osztályvezető ismertette a napirendi pontot, ami szerinte az időskor méltó megélését segíti Miskolcon.
A vonatkozó bizottságok támogatták a döntést.
A napirend felett vitát nem tartottak.
8. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő Miskolci Integrált Óvodai Intézmény átszervezésére
Szekanecz Noémi osztályvezető ismertette a napirendi pontot.
Egy telephelyen megszűnik a szolgáltatás, öt óvoda pedig „sport” minősítést kap.
A bizottságok támogatták a javaslatot.
A napirend felett a vitát megnyitották
Szopkó Tibor elmondta, a jó döntéseket ellenzékből is kötelező támogatni. Ezek az előterjesztések szakmailag támogathatóak. Úgy véli, az óvodai rendszer megfontolt átszervezése politikán átívelő közös ügy.
Mokrai Mihály (Dk-LMP-Nép Pártján frakcióvezető) kérdezi, hogyan lesz finanszírozva az öt sportóvoda plusz tevékenységeinek finanszírozása.
Mezei Attila (LMP) kérdezi, miért nincs idegennyelvű, kézműves vagy más típusú óvoda?
A polgármester jelzi: van.
Deák-Bárdos Mihály (Fidesz) szerint a sportóvoda kialakítása pályázatok útján valósítható meg. A pályázó leírja, mely sportágak gyakorlására lehet pályázni. Az erre kapott forrásokból biztosítják az átszervezést. Olyan sportok kerülnek a gyerekek látóterébe, mint a futball, a sakk vagy a birkózás.
Czinkné Sztán Anikó elmondta, az egyik érintett óvoda a választókörzetében van.
- Fontos, hogy a picikkel megszerettessük a mozgás szeretetét. A statisztikai adatok szerint egyre több gyermeknél jelentkezik a kettes típusú diabétesz. A sportok arra tanítják a gyerekeket, hogy van az elektronikus eszközökön kívül is világ. A sport élményt nyújt, fegyelemre és kitartásra neveli a gyermekeket.
Mokrai Mihály (Dk-LMP-Nép Pártján frakcióvezető) köszöni az ismertetést, azonban nem világos számára a pályázat módja.
Kiderült, tagóvodák pályáznak.
Molnár Péter (KDNP-frakcióvezető) jelezte a MIÓVI rendszerében van például néphagyományokat őrző óvoda is. Aláhúzta, egyre több a sportóvoda.
- Nem olimpikonokat szeretnénk elsősorban nevelni, hanem a mozgás szeretetére szoktatni a gyerekeket.
9. Javaslat a Miskolci Önkormányzati Rendészet 2024. évi munkájáról szóló beszámoló elfogadására
Kovács László Csaba igazgató ismertette a napirendi pontot. Jelezte, elődjének, Szabó Ferencnek a munkáját mutatja, akivel több ponton is egyeztettek. Az ő munkáját is köszöni.
A jelenleg engedélyezett 160 fős létszám még mindig nem ideális, viszont a költségvetés 115 főt biztosított 2024 évre: ez meghatározta a munkavégzést.
A tavalyi költségvetés 800 millió forintot biztosított a szolgálatellátásra. Az engedélyezett és a költségvetés által biztosított létszám nem ugyanaz, negyvenöt járőr hiányzik. A külterületeken a mostani hat mezőőr többszöröse jelenne meg. A kutyás szolgálatot is visszaállítanák.
Kezdeményezték az elöregedett járművek eladását. Az operációs központ monitorfala jelen pillanatban rossz állapotban van: 24 darab ipari monitorból 1-et tud megjeleníteni. Ezeket 2022-ben telepítették, viszont a jótállási idő után napról-napra mondták fel a szolgálatot. Ettől függetlenül az asztali monitorokról látják a térfigyelő kamerák felvételeit, a monitorfal azonban könnyebbé tenné a munkát.
Minőségi szorzóval szeretnék a forráshiányt pótolni: komoly képzésben részesülnek a rendészek.
Ígéri, fokozzák az együttműködéseket, például az illegális szemétlerakás felszámolás terén.
Kitért a rendőrséggel és a polgárőrökkel történő kapcsolattartásról: ezt országos szinten kiemelkedőnek tartja.
Köszöni az önkormányzati támogatást, ami nyolc százalékos átlagos emelést tett lehetővé. Elmondta, a következő időszakban a monitorfal hibás elemeinek cseréje is megtörténhet.
A vonatkozó bizottságok támogatták a napirendi pontot.
Molnár Péter (Fidesz-frakcióvezető) elmondta, a beszámolóra rányomta a bélyegét az előző városvezetés tevékenysége. Emlékeztetett: 2019-ig példaértékű volt a rendészet munkája. Hangsúlyozza, 45 fővel több járőr lenne Miskolc közterületein, ha az előző városvezetés nem építi le a rendészetet.
Örülne, ha külterületeken is erősebb lenne a mezőőri jelenlét. A térfelügyeleti kamerák működését elrettentő erőnek tartja. Jelezte, a körzetében három új kamerát szeretnének a körzetében telepíteni.
A beszámolót alaposnak tartja.
Deák-Bárdos Mihály (Fidesz) elmondta, harmonikusan tud együttműködni a körzetének rendfenntartásában is a rendészettel. Felsorolta az elmúlt időszak intézkedéseit: járatseriff rendszer bevezetése (a körzetét tekintve tízszerese lett a jegy- és bérletvásárlók száma), a mezőőrség létszámának növelése – terveznek kutyás, lovas rendészetet is, sikerült egy drogtanyát is felszámolni Lyukóban. Jelezte, az illegális szemét felszámolásában folytatott harcban is segít.
Tarnóczi Attila (Mi Hazánk) köszöni a beszámolót. Javasolja a lovas mezőőrség bevezetését. Jó ötletnek, szükségesnek tartja a seriff-rendszert. Felhívta a figyelmet, fizikailag alkalmas rendészek kellenek az állományba.
A büntetési tételeket alacsonynak tartja, szerinte ezeknek nincsen kellő elrettentő ereje.
Bajusz Gábor (Fidesz-frakcióvezető) szerint az ellenzék lapít a kérdésben. Elmondta, múlt héten a mezőőrökkel járták a körzetét illegálisan lerakott hulladékot keresve. Jelezte: ötven köbméter szemetet hordtak el a megválasztása óta körzetéből. Elárulta: polgárőr-rendész párosok fognak járőrözni Miskolcon.
Hojnyák Dávid (Fidesz) szerint a közbiztonság záloga egy jól működő rendészet. Azonban sok téves döntés született az előző önkormányzati ciklusban szerinte ezen a téren. Aláhúzta: a rendészetre jutó költségvetési forrás mértéke nagyságrendileg nem változott 2019 és 2024 között. a mostani vezetés ezt az összeget több mint 110 millió forinttal emelte.
Szécsényi Marianna (Fidesz) szerint a legfontosabb, hogy a miskolciak mit éreznek a közbiztonsággal kapcsolatban. Emlékeztetett, 2019 előtt körzeti rendészek álltak szolgálatban, rendőr-rendész párosok, kutyás rendészek. Az önkormányzati képviselők dolga, hogy a miskolciak érezzék a pozitív változást – jelentette ki.
Kozma István Jánosné (KDNP) szerint a mezőőri, lovasőri és seriffrendszer újbóli bevezetése tette indokolttá a létszám növelését. Jelezte, a városvezetés elkötelezett ezeknek a területeknek az erősítésében.
- A bükk városa akkor ér célba, ha a belvárostól a peremkerületig biztonság, rend, tisztaság uralkodik – jegyezte meg Kozma István Jánosné.
Mezei Attila (LMP) hangsúlyozta: a közrend fenntartása a rendőrség dolga.
Szarka Dénes elmondta, a kamerarendszerek bővítésének üteme az előző ciklusban lelassult a járvány idején történő kormányzati elvonások miatt. Megállapította, nőtt a közterületen szolgálatot teljesítő rendészek száma az elmúlt években. Jelezte, nem tartják Miskolcot vadkeletnek, ezért hívták seriffnek a járőröket – ezen felül a törekvések ugyanazok voltak, mint jelenleg. Emlékeztetett: az Avason sikerült felszámolni egy agresszív kéregető csoportot – mostanra azonban csökkent az Avason szolgálatot teljesítő rendészek száma. Ígéri, segíteni fogja továbbra is a rendészeti munkát.
Mokrai Mihály (Dk-LMP-Nép Pártján frakcióvezető) árnyalta a rendészet történetét, amit még abba az időszakba eredeztetett, amikor Miskolcon még tanács működött. Úgy gondolja, nem szándék, hanem forráshiány befolyásolja a feladatellátás milyenségét. Megjegyezte: az elsődleges rendfenntartó szerv a rendőrség.
Szopkó Tibor arra utalt vissza, amikor 2024 első felében a nemzeti oldal politikusai azt hangoztatták, hogy csapnivaló Miskolcon a közbiztonság. Úgy véli, három hónap alatt nem tehetett rendet Miskolcon az új városvezetés, így, ha jónak tartják a 2024-es rendészeti beszámolót az érintett képviselők, akkor az az előző ciklus működését minősíti.
Fodor Zoltán (MSZP): „Bolond lyukból bolond szél fúj.”
Barta Gábor (Fidesz) szerint az elmúlt nyolc hónapban észrevehető a változás a közterületek biztonságára vonatkozólag.
Klinga Dániel (Pont MI-Lokálpatrióták Egyesülete): fejlődés nem lehet biztonság nélkül. Úgy véli, az utóbbi nyolc hónap munkája kapcsán a társadalmi elégedettség megkérdőjelezhetetlen.
Bajusz Gábor (Fidesz-frakcióvezető) ismételte: rend nélkül Miskolc nem fejlődhet. Úgy véli, hazugság, hogy október óta nem történt változás.
Simon Gábor (MSZP-frakcióvezető) szerint a számok azt mutatják, 2024-ben a rendészet fokozott teljesítményt nyújtott, viszonylag gazdaságos működés mellett. Politikai blöffnek érzi a fejlődést. Tavaly 857 millió forintba került Miskolcnak a rendészet. Ezt az év választás utáni részében 30 millióval növelték. Az emelésről azt mondja, a minimálbér emelkedésével ez pontosan nulla emelésnek számít. A seriff kifejezést marketingnek tartja. Jelezte a járatseriffek ugyanannyiba kerülnek a városnak, mint a teljes rendészet.
Berencsy Sándor Máté (Fidesz) a választókörzetének hangját tolmácsolta. „a villamoson most már nyugalom van”. Úgy véli, Miskolc példát mutat ezen a téren más városoknak is.
Kovács László Csaba igazgató reagált az elhangzottakra. Ami a rendészet elsődleges feladata, az a rendőrség számára másodlagos. A rendészet segít abban, hogy a rendőrség a legfontosabb ügyekre fókuszáljanak. Úgy véli, az elődjei közül sem Vincze Csaba, sem Szabó Ferenc munkáját nem lehet megkérdőjelezni. Ezzel együtt jelezte, az állomány egyharmada, nagyjából 37 fő teljesít szolgálatot közterületen. Így nem tudnak állandóan jelen lenni minden választókörzetben. Emlékeztet: a miskolci önkormányzati rendészet munkája tananyag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Tóth-Szántai József szerint az első, hogy megfelelő embert találjanak a megfelelő feladatra. úgy véli, Kovács László Csaba a tökéletes választás a rendészet élére. A rendészeti kérdést tartja a legfontosabbnak jelenleg Miskolcon. A következő lépés a források hozzárendelése a feladatellátáshoz. Az illegális hulladék lerakásával is olyan harcot folytat a város, amiben szükség van a rendészet.
10. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2024. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolójának elfogadására
Matiscsák Éva alpolgármester expozéjában elmondta: a gyerekek érdeke az első. A szolgáltatóval szemben a gyerekek érdekeit nézik. A szülői munkaközösségek bevonásával tartott fórumot a városvezetés. Személyesen is meggyőződött az ételek mennyiségéről, minőségéről. Ő és a polgármester is hetekig azt a menüt ették, amit a menzákon kínáltak. Azt is mérték, a gyerekek mely ételeket kedvelik, melyeket nem. A következtetéseket, amikre jutottak, javaslatban továbbították a Kórház- és Menzaétkeztetés Szolgáltató (KEM) Zrt. felé. Elmondta, az óvodákban bevezetett értékelő korongok országos figyelmet kaptak.
„Vannak még hibák a rendszerben, és lesz olyan étel, ami valakinek nem fog ízleni, de megteszünk mindent, hogy tovább javuljon a közétkeztetés” – jegyezte meg Matiscsák Éva.
Szekanecz Noémi osztályvezető ismertette a napirendi pontot.
Mezei Attila (LMP) megemlítette, az SNI-s gyerekek arányának növekedésére és az iskolai bántalmazásokra, a szexuális zaklatások és a gyermekotthonokból történő szökések számára hívta fel a figyelmet.
Szécsényi Mariann (Fidesz) szerint a március óta érzékelhető változás jelentős mértékű.
Simon Gábor (MSZP-frakcióvezető) szerint az anyag társadalmi kórképet mutat a képviselők számára. Úgy gondolja, attól, hogy „kicsit több a tökfőzelék az óvodában” nem változtat ezeken a folyamatokon.
Bajusz Gábor (Fidesz-frakcióvezető) elmondta folyamatosan azon dolgozik a kormány és az önkormányzat is, hogy támogassák a családokat.
Tóth-Szántai József kifejtette. 450 millió forintot tesznek hozzá a közétkeztetéshez.
- A Miskolci gyerekek asztalára megfelelő minőségű étel kell, hogy kerüljön. Szövetségesei vagyunk a miskolci szülőknek – mondta a polgármester.
11. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése koordinációs tanácsnokának megválasztására
Bodnár Tibor osztályvezető ismertette a napirendi pontot. A javaslat szeirint Mokrai Mihályt tölti be a tanácsnoki tisztséget.
A vonatkozó bizottság támogatta a napirendet. Vita nem volt.
A képviselői indítvány került terítékre.
12. Javaslat Állásfoglalás kialakítása a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025.04.30-án közzétett jogszabálytervezete kapcsán
Bartha György elmondta, a város iránti aggódás szülte a kezdeményezést. A képviselő szerint olyan forrásokat vont el Miskolctól a kormány, amelyek a város működtetéséből fog hiányozni. Nem ért egyet azzal, hogy bankok vagy államkötvények helyett az önkormányzatoknak kötelező a megtakarításaikat az Államkincstárnál tárolni. A bejövő forrásokat feladatokkal lekötve kapta az önkormányzat. Ezeket nem tudják a város működtetésére használni.
- Az előterjesztés arról szól, tiltakozzunk, ahogy Debrecen vagy Szeged.
Tóth-Szántai József jelezte, ő is tiltakozott az ügyben.
Molnár Péter (KDNP-frakcióvezető) rámutat: a szolidaritási adó a régióban marad. Arra irányítja a figyelmet, lobbizni kell a forrásokért, úgy véli, Tóth-Szántai József ezt teszi.
Mokrai Mihály (Dk-LMP-Nép Pártján frakcióvezető) is kifejtette, ami beérkezik, az nem csoportosítható át a város működtetésére, viszont, amit elvesznek, azt a mindennapi ügyektől vonja meg a kormány.
„Ez a kétszázhuszonötmillió hiány nagyon fog hiányozni” – jegyezte meg az új koordinációs tanácsnok, aki keserű gyógyszernek titulálja az előterjesztést.
Simon Gábor (MSZP-frakcióvezető) szerint nem a szaldó a lényeg. Miskolc adóbevételt állít elő, aminek nagy többségét (százmilliárd forint) befizetik a költségvetésből. Ennek egy részét, 15 milliárd forintot kötelező állami feladatokra ad vissza Miskolcnak. Jelzi, egyre kisebb hányada marad a bevételnek Miskolcon. elmebetegnek véli, aki kitalált a szolidaritási adót.
Szarka Dénes visszatekintve egy korábbi vitára: már korábban sejtette, hogy el fogják vonni az iparűzési adót Miskolcról. Az önkormányzati hatáskörök leépítés szerinte ciklusok óta tart.
Azt szeretném, ha egy miskolci minimum lenne, hogy kiállunk az önkormányzat jogaiért – bármilyen kormánnyal szemben – fogalmazott.
Bajusz Gábor (Fidesz-frakcióvezető) hangsúlyozta, a kihívásokat meg kell oldani. Jelezte, a városvezetés azért dolgozik, hogy minél több forrás jöjjön Miskolcra. A legfontosabb szerinte, hogy milyen számot látni az egyenlet végén. Ha ez pozitív, akkor az jó – fogalmaz a frakcióvezető.
Mezei Attila (LMP) szerint az infláció olyan tényező, amiről nem esett szó a téma kapcsán.
Barta Gábor (Fidesz) szerint a város felelőssége nagy a térségben. Úgy véli, a kistelepüléseknek nincsenek olyan lehetőségeik, mint Miskolcnak, viszont itt költik el a pénzük jó részét.
„Nem siránkozunk, hanem dolgozunk, tárgyalunk, kapcsolatokat, megoldási lehetőségeket keresünk” – mondta.
Szopkó Tibor szerint Miskolc 60 milliárd forintokat fog az év során működési kiadásokra fordítani. Ennek egy tizedét már elvitte az állam úgy, hogy az első féléven sem vagyunk túl – mondta a képviselő, aki szerint ahhoz, hogy az elmúlt öt évben megduplázza Miskolc a gazdasági erejét, ezeket most „elnyeli az állam”. Ezt igazságtalannak tartja. Úgy véli, ez a helyzet jövőre rosszabb lesz.
Berencsy Sándor Máté szerint a forráselvonások jelentős terheket róttak az önkormányzatokra, de a fontos az, mennyit tud visszahozni a városvezetés.
„A fejlődés motorja akarunk lenni, nem a gátja” – hangsúlyozta.
Simon Gábor (MSZP frakcióvezető) szerint nem adóról, hanem egy unikális miniszteri rendeletről van szó.
Tóth-szántai József szerint senki nem örül a teremben az elvonásnak. A kérdés szerinte, hogy mennyi forrást tud az önkormányzat visszahozni.
„Meggyőzni próbálunk és nem kiabálni” – hangsúlyozza.
Szilágyi Kornél főosztályvezető a napirenddel kapcsolatos szakmai véleményét tette közzé. Elmondta, az iparűzési adó növekedése növelte a szolidaritási adó összegét is. Részletezte, hogy számolta ki a minisztérium a Miskolcra kiszabott összeget. A likviditás szempontjából nehézségnek nevezi a terhet. Elmondta, rendkívül széles pályázati lehetőségek biztosítottak a város számára.
