Ugrás a tartalomra

Mit vesz a város a vasgyárban?

Létrehozva
A diósgyőri acélművek, a vasgyár területén szerezhet tulajdont Miskolc városa. A megszerzés előtt álló 38,7 hektáros terület a diósgyőri acélművek, a vasgyár, a korábbi LKM, illetve DAM néven ismert részének közel egyharmada, ami 550 millió forintért kerülhet Miskolc város tulajdonába.

A múlt héten pénteken jelentette be Miskolc polgármestere, Tóth-Szántai József, hogy Miskolc Megyei Jogú Városa vissza nem térítendő állami támogatást kap ahhoz, hogy az önkormányzat megvásárolhassa a Diósgyőri acélművek területének csaknem egyharmadát.
A Magyar Közlöny 2025. szeptember 18-i számában megjelentek szerint 550 millió forintot kap arra a célra a város, hogy a 43365/43-as helyrajzi számú területből 38,7 hektár az önkormányzat tulajdonába kerüljön.

Kép
Vasgyár
A diósgyőri vasgyár 1900-ban.
Az eladó

Honlapunk értesülése szerint az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ,,végelszámolás alatt" elnevezésű céggel köti az adás-vételi szerződést Miskolc Megyei Jogú Városa. Mint az a gazdasági társaság nevéből is kiderül: a cég végelszámolás alatt áll, tulajdonosai – a DUNAFERR FERROMARK Mellékanyagreaktiváló Kft., az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. ,,felszámolás alatt” és az ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft. ,,felszámolás alatt" – szeretnék megszüntetni az ÖKO-FERR Nonprofit Kft. „v. a.”-t, a vagyonelemeit felosztani, ezért adják el a kft tulajdonában álló ingatlant.

Kép
Lesz mit rendbe tenni a vasgyárban, a következő években, évtizedekben. Fotó: Juhász Ákos
Az üzlet

A jelek szerint Miskolc Megyei Jogú Városa jó üzletet csinál, nemcsak azért, mert az államtól kapott pénzt fordítja erre, hanem azért is, mert az ÖKO-FERR Nonprofit Kft. „v. a.” 2025. április 3-án nyilvános pályázatot írt ki a terület elidegenítésére, és akkor ugyanezt az ingatlant még 1,5 milliárd forintért szerették volna értékesíteni.
A mostani 550 milliós ár azt is jelenti, hogy a barna mezős terület hektárjának az ára 14 211 886 forintra jön ki, és bár a majdani rekultiváció, tereprendezés nyilvánvalóan megemeli majd ezt az összeget, de ha abból indulunk ki, hogy napjainkban nagyjából 0,1 hektár zöld mezős építési telekhez lehet hozzájutni a város egyes részein ezért az árért, a mostani hektár ár nagyon is jónak mondható (10 hektár barna mezős terület ára nagyjából 1 hektár zöld mezőssel egyezik meg).

Kép
cégközlöny DAM, diósgyőri acélművek, vasgyár
A vasgyár területének ezen részét az idén áprilisban már megpróbálták értékesíteni.
A területről

A Diósgyőri acélművek 130 hektár 2059 négyzetméter. Mindez egy helyrajzi számon, a 43365/43-ason szerepelt nagyon sokáig, és az elmúlt években némileg csökkent a terület, hiszen van néhány olyan rész, amely az ingatlan szélén, közlekedési út mellett található, és ezeket kivonták a nagy egészből – mint például a Kiss Ernő utcán található, egymás mellett lévő két bevásárló üzlet földrészét – és ezek külön helyrajzi számra kerültek.
A mostani adás-vétel tárgyát képező terület nehezen körülírható, hiszen nem egy szerves egységet képez a helyrajzi számon belül, már csak azért sem, mert a gyár területén található utak többsége, beleértve a Valmet utat és annak környékét, idetartozik. 
És, hogy mi tartozik még a szóban forgó 38,7 hektáros területhez? Elsősorban a kombinált acélmű és a nemesacél hengermű korábbi területei, az ehhez kapcsolódó irodahazák, mint a KAC-é (kombinált acélmű), amely a területen belül található, a NAC-é (nemesacél hengermű), az öt emeletes, több tízezer négyzetméteres ingatlan viszont a Kiss Ernő utcával határos.

Kép
Vasgyár Fotó: Tóth Tibor, 1957, Fortepan
Diósgyőr vasgyár látképe, 1957-ből. Fotó: Tóth Tibor, Fortepan
A múlt

A Diósgyőri kohászat a jelenlegi helyén 1870-ben kezdte meg működését, ami 2008. december 21-ig tartott. Arról, hogy megszűnik a diósgyőri kohászat 2009. február 23-án számolt be a Magyar Távirati Iroda (MTI), amely azt adta hírül, hogy az év májusáig 878 embert bocsájt el a vasgyárat működtető cég, ami után csak 16-an maradtak a DAM 2004 Kft. nevű gazdasági társaságnál. Ettől a cégtől vásárolta meg 2010. június 17-én az ÖKO-FERR Nonprofit Kft. a vasgyári ingatlan egy részét.
Azért nem a teljeset, mert a terület feldarabolása az 1991. december 29-i privatizálás után fokozatosan elkezdődött.
A 2009. január 9-i állapotok szerint a 130,2509 hektárnak 84 (!) tulajdonosa volt, ekkor a legnagyobb területtel a DAM 2004 Kft. rendelkezett, ami 86,2 hektár volt.

Kép
A vasgyári terület napjainkban. Fotó: Juhász Ákos
A mai viszonyok

Hogy ma pontosan hány tulajdonosa van a területnek, azt nem lehet tudni, mivel ez folyamatosan változik. Egy, a területet jól ismerő személlyel sikerült beszélnünk, de nem vállalkozott arra, hogy névvel nyilatkozzon. A vasgyár területén több hektáros területtel rendelkező vállalkozó viszont dicséretesnek nevezte a városvezetésnek a tulajdonszerzés irányába tett lépését, mint mondta: a város területén ma barna seb az egykori gyártelep, amelynek begyógyítására csak az önkormányzat képes, az állammal együttműködve.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyi tulajdonos lehet a 43365/43-as helyrajzi szám belül, illetve, hogy ezeket miként tartják nyilván, azt mondta: kb. 130-140 elkülönült terület van, amelyeket használati megállapodásokkal, a területen található tereptárgyakkal kapcsolatos leírásokkal tartanak nyilván.
A területet jól ismerő vállalkozótól azt is megtudtuk, hogy vannak egész kis, 10-20 négyzetméteres területek is, amelyeket az acélöntöde felszámolását követően az ott dolgozók kaptak meg, a végkielégítés részeként, illetve ennek ellenpéldája a Hámor Kovácsoló, Megmunkáló és Hőkezelő Zrt., amely egy napjaikban is működő fő tevékenységként kovácsolással foglalkozó cég.

Címkék

Ez is érdekelhet

Jégcsarnok
Pályaválasztói jogot cseréltek
MiskolcSport
Rövid időn belül immáron harmadszor változik a DVTK Jegesmedvék Erste ligás hokicsapata fellépésének helyszíne, vagy kezdési időpontja.
Eperjes Károly
A szent és szabad művészet lesz a vendég a TTH-ban
MiskolcKultúraSzabadidő
„Az igazat mondd, ne csak a valódit” című zenés irodalmi esttel vendégszerepel Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és Négyessy Katalin gordonkaművész november harmadikán Miskolcon a Tudomány és Technika Háza színpadán.
Képgaléria
1956-os megemlékezés a Petőfi téren
Tóth-Szántai József: 1956 lángja nem aludhat ki!
Miskolc
Miskolc első embere október 23-ai beszédében, a Petőfi téren arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956-ra emlékezve nemcsak a mártírokra, hanem az egész nemzet szenvedésére emlékezünk kell.
A modernkori festő ecsete az AI
MiskolcKultúraTudomány
Malejkó Benjámin miskolci alkotó két éve fedezte fel a mesterséges intelligencia művészi oldalát. Ma már több mint 159 ezren követik naponta, ahogy a digitális technológia és az emberi lélek találkozásából új képi világ születik.