A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként - több költözés után - 1973-tól működött a korábbi Igazságügyi Palota épületében a Kossuth téren. Az impozáns palota azonban múzeumi célokra alkalmatlan volt, a műtárgyak bemutatására és raktározására csak szűkös helyiségek álltak rendelkezésére, így a költözés egyre égetőbbé vált - idézte fel az intézmény főigazgatója.
Kemecsi Lajos hozzátette: a problémára a Liget Budapest projekt kínál megnyugtató megoldást, hiszen a májusban elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK), valamint a Városliget melletti, új múzeumi épület végre méltó, 21. századi körülményeket biztosít majd a gyűjtemény számára. Az új raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tároló rendszereket és a modern légkezelési megoldásoknak köszönhetően a helyiségekben végre kezelhető a hőmérséklet és a páratartalom - méltatta a Szabolcs utcában felépült OMRRK-t.
A főigazgató kitért az Ötvenhatosok terén készülő múzeumépületre is: "nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a világ legjobb középülete nekünk épül a Liget mellett. 2017 év vége óta tart a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte a világ legjobb középülete elismerést, illetve a World's Best Architecture különdíjat. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően most az alaplemez és a szigetelés kialakítása készül, majd megkezdődik a magasépítés. A Néprajzi Múzeum 2020 végére már szerkezetkész állapotban lesz" - számolt be.
Kemecsi Lajos elmondása szerint a Néprajzi Múzeum első alkalommal költözik számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő, új épületbe. Nagyon fontos a megfelelő infrastrukturális környezet, ezért is örvendetes a néprajztudomány és a múzeum számára, hogy saját igényei szerint megvalósuló épületbe költözik - emelte ki.
Míg a Néprajzi Múzeum korábbi, 1991-ben megnyílt állandó kiállítása csak a magyar anyagot mutatta be, a Városliget melletti épületben a világ civilizációját átfogó gyűjtemény is megtekinthető lesz, többek között az Afrikában gyűjtött Torday-anyag, a Bíró Lajos által Pápua-Új-Guineában gyűjtött anyag vagy a Diószegi Vilmos által végzett mongol sámánkutatás kollekciója. Az egyik legizgalmasabbnak az állandó kiállítás terveiben is szereplő, nemzetközileg is elismert óceániai gyűjtemény ígérkezik, amelynek darabjait Festetics Rudolf gróf szerezte be a Csendes-óceáni szigetvilágból.
