Laborvizsgálatok készülnek arra vonatkozóan, hogy egy bizonyos hulladékmennyiségnek hány százaléka tartalmaz szerves anyagot, vagyis élelmiszert – közölte Mészáros Ákos hulladékártalmatlanítási üzemvezető az M1 Kék bolygó című műsorában. Kilenctonnányi kommunális hulladékban ez az érték körülbelül 30–32 százalékra tehető – tette hozzá.
A világon megtermelt mintegy négymilliárd tonna élelmiszer csaknem harmada, 1,3 milliárd tonna végzi kukában. Ez
világszerte súlyos környezetvédelmi probléma.
A pazarlásban élen járnak a nyugat-európai országok, Magyarország a középmezőnybe tartozik – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legutóbbi felméréséből.
„Ennek ellenére nincs okunk büszkének lenni, hiszen ennek a mennyiségnek a fele megelőzhető lenne” – jelentette ki Kasza Gyula, a Maradék nélkül program projektvezetője. Mint mondta, ezt mutatja, hogy például egy átlagos négyfős magyar család egy év leforgása alatt legalább ötvenezer forintnyi élelmiszert teljesen feleslegesen pazarol el.
A pazarlás a szén-dioxid-kibocsátás miatt is káros
Kevesen gondolnak rá, de az élelmiszer-pazarlás a szén-dioxid-kibocsátás miatt is környezetromboló. Az ételhulladékok bomlásakor ugyanis rengeteg üvegházhatású gáz, főként metán szabadul fel. Kasza Gyula elmondta, általában a legnagyobb hozzáadott értékű élelmiszereket, a készételeket dobjuk ki. Ebben van a legtöbb energia és a legtöbb érték, ami önmagában is sajnálatos, ráadásul
ezek jelentik a legnagyobb környezetterhelést is.
Második helyen a pékáruk szerepelnek, a harmadik helyen pedig a különböző zöldség- és gyümölcsféleségek – fűzte hozzá. Ezek az információk főként a magyar háztartásokra jellemzőek. A Nébih novemberben indította el legújabb, Maradék nélkül elnevezésű kampányát. 2016-ban az Európai Unió megbízásából kidolgozott módszertan alapján hazánkban mérték fel elsőként az élelmiszer-pazarlás mértékét. A vizsgálat meglepő eredményt hozott.
Megfelelő hőmérséklet szükséges a tároláshoz
A kutatás úgy zajlott, hogy megadott számú háztartásnak egy héten át rögzíteni kellett azokat a termékeket, amelyeket kidobnak. Ebbe beletartozott a kommunális hulladék is, hiszen azt is vizsgálták, hogy az összes szemét hány százaléka tartalmaz élelmiszert. Kasza Gyula szerint az élelmiszer-biztonság és ezzel együtt az élelmiszer-pazarlás megelőzésének egyik „lelke” a megfelelő hőmérsékleten tárolás. Kiemelte,
vannak elkerülhető és nem elkerülhető élelmiszer-hulladékok,
és ezek közül az előbbit nevezzük valójában pazarlásnak. A banánhéj például nem elkerülhető, ezt nem ajánlatos elfogyasztani, mindenképp kukába kerül. De nagyon sokszor dobunk ki olyan dolgokat is, amelyeknek még csak a fele sem fogyott el, pedig ezek elkerülhető hulladékok lehetnének.
Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek 42 százaléka a háztartásokból kerül ki. Jelenleg minden magyar háztartás a megvásárolt élelem 15 százalékát kidobja.
