A közlemény szerint a Magyar Posta részesedése ezen a piacon becslések szerint mintegy 25 százalékos, és ezzel a második legnagyobb szereplő.
Ugyanakkor jelezték, hogy az internethasználat terjedésével párhuzamosan a címezetlen reklámkiadványok piaca is zsugorodik, a posta által kézbesített kiadványok száma tavaly egyharmaddal volt kevesebb, mint 2019-ben, a nyomott árak miatt pedig a tevékenységhez kapcsolódó költségek rendre meghaladták a bevételt. A döntésről a vállalat márciusban értesíti minden partnerét.
Közölték, hogy a főbb tevékenységek fejlesztései mellett néhány szolgáltatását már racionalizálta a posta, így például a kisebb postákon megszüntették a kereskedelmi termékek árusítását, illetve a hírlap eladásokat. Szintén gazdaságossági indokok miatt a cég július elsejétől kivonul az országos napilap kézbesítési piacról, csak a hetilapok, magazinok, színeslapok feldolgozását, terjesztését és kézbesítését tartja fenn. Ebbe a sorba illeszkedik a címezetlen reklámkiadványok terjesztésének megszüntetése is.
Felidézték, hogy a Magyar Posta vezetése 2019-ben hirdette meg modernizációs programját, amelynek egyik első lépéseként átláthatóbb, egyszerűbb termékstruktúrát alakított ki a levéltermékeknél, bevezette a könyvelt levélküldemények nyomkövetését, és országosan kiterjesztette az elektronikus kézbesítési rendszert. A vállalat 2019 második felében indította el az egyik legnagyobb mértékű beruházását az MPL+ logisztikai fejlesztési programot, 2020-ban pedig megújította a Díjnettel közös iCsekk applikációját, és megépítette az ország addig legnagyobb logisztikai depóját Fóton.
A Magyar Posta továbbra is elkötelezett a hagyományos szolgáltatásainak fenntartásában és fejlesztésében, idén kiemelten koncentrál a csomaglogisztikai üzletágban tervezett beruházásokra - olvasható a társaság közleményében.
