De mi a helyzet az élelmiszerek árával?
Sajnos nincs jó hírünk, az is tovább emelkedett Magyarországon, és egy ársapka bojtjából kikandikáló fonalszálnyival maradt csak 50 százalék alatt, 49,6 százalék. Nem is csoda, hogy a Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálja, nem a kiskereskedők hajtották-e fel az élelmiszerárakat az égig.
Ez az adat sem mutat túl jól az uniós országokat összehasonlító grafikonon:
Amint az látszik, az EU tagállamaiban sem fenékig tejfel minden, és bár az uniós átlag nem ugrott 2,4 százalékpontot, mint a magyar, de 17,9-ről 18,2-re nőtt. A legjobb értékekkel Luxemburg (11,1), Írország (12,1) és Ciprus (12,2 százalék) büszkélkedhet, míg a legrosszabb számokat Magyarország produkálja. Tőlünk jócskán elmaradva Litvánia (33,5), Észtország (30,8) és Lettország (29,4 százalék) következik még nagyobb áremelésekkel.
Mit hoz a jövő?
Sajnos nem tudni. Decemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt jósolta, hogy a 2023-as infláció magasabb lesz a 2022-esnél. Mivel azonban az év végére utasításba adták az egy számjegyű inflációt, az év eleje szomorú emelkedéssel járhat: csak így jön ki a jegybanki matek.
Az MNB a tavalyi, közel 29 százalékos élelmiszer-infláció után idén 29,7 százalékos élelmiszer-drágulást jósol. Ennek oka ugyanakkor nagy részben a 2022-es drágulás áthúzódó hatása, azaz nem további közel 30 százalékkal kerülnek majd többe az élelmiszerek, csak az éves átlag lesz ennyivel több, mint az idei - olvasható a portálon.
