Egy évvel ezelőtt még mindannyian abban reménykedtünk, hogy ez a fegyveres konfliktus nem terebélyesedik igazi háborúvá, ha mégis, akkor földrajzilag korlátolt marad, a bevonódó országok száma csekély lesz és esély van arra, hogy hamar véget érjen, mindennek az ellenkezője történt - mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Úgy látják, hogy már mindkét oldalon százezer fölött van a halottak száma. A miniszterelnök szerint kettévált a világ a háború kérdésében: a türkök, az afrikaiak, a kínaiak szorgalmazzák a tűzszünetet, tőlük markánsan eltér a Nyugat álláspontja, amiről úgy gondolja, a nyugati világ vezetői háborús lázban égnek, aminek az a következménye, hogy egyre veszélyesebb fegyvereket szállítanak Ukrajnába. Közel vagyunk szerinte ahhoz, hogy a szövetséges országok katonái is átlépjék az ukrán határt.
Van olyan helyzet, amikor az embernek megtámadják a hazáját és azt meg kell védeni. A hadsereg nem egy luxus, nem egy történelmi szokás, arra szükség lehet, sőt, minél kevésbé van hadsereged, minél gyengébbnek látszol, annál jobban ki vagy téve más országok hátrányos terveinek - mondta arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen hatással van a háború Magyarországra. Rendelkeznünk kell azzal a képességgel, hogy mindenkinek tudnia kell, hogy mit kell tenni, ha baj van, ezzel nem állunk túl jól - folytatta. A miniszterelnök szerint egy körzeti orvos, egy tanár vagy a műsorvezető nem tudná megmondani, ha baj van, hova kell menni, hogy tud segíteni, ezt országvédelmi tervnek nevezik, amit építenek lassan. A béke melletti érvünk nem a gyengeségből fakad, hanem azért, mert a béke jó, a háború rossz, de azt mindenkinek tudnia kell Orbán szerint, hogy kárt okozni Magyarországnak nem lehet, ha mégis, akkor ő nagyobb kárt szenved el, mint amit nekünk okoz.
Majd arról beszélt: a nemzetközi csoportok háborút akarnak, nem csak guruló dollárok a pártoknál, hanem a médiában is fellelhetőek, így el is várható tőlük, hogy háborúpártiak legyenek, miközben lehet, hogy a béke mellett tartanának ki, de elvárt tőlük a háborúpártiság.
Az egész európai hatalmi rendszer átalakítása, a háború utáni állapotokról csak úgy lehet beszélni, ha a háború kimeneteléről is beszélünk - folytatta. Mint mondta, egy felelős politikus a nyilvánosság előtt nem mehet bele ilyen spekulációkba. Nagy lehetőség nyílt ki azok előtt, akik szeretnék a hagyomány európai erőviszonyokat megváltoztatni, amik a francia-német tengely körül alakultak ki, az Egyesült Államok közvetlenül eddig nem folyt bele az európai politikába, ez most megváltozott: addig tud Ukrajna harcolni, amíg erre az Egyesült Államok igent mond, a hősiesen küzdő ukránok mögött az amerikaiak vannak.
Infláció, gyermekvédelmi törvény
Egyetlen fix pontról tudott beszélni az infláció kapcsán: az év végére az infláció mértéke az 10 százalék alá megy, hogy ezt milyen ütemezésben érjük el, erről megoszlanak a vélemények. A reakciókból úgy látja, hogy az a 20 döntés, amivel Magyarország az infláció ellen küzd, széles körben elfogadottak.
Abban biztos a miniszterelnök a tapasztalatai alapján, hogy ha a szankciókat holnap reggel megszüntetnék az infláció azonnal a felére csökkenne, és elkezdene visszatérni a 2-3 százalékos tartományba. Ez lenne a leghatékonyabb inflációcsökkentő-eszköz. Magyarország ezt szorgalmazza, de akkora a súlyunk, amekkora a GDP-nk és a hadseregünk, nem tudjuk a szankciók politikát eltörölni, de a szankciókat meg tudjuk vétózni - mondta.
A gyermekvédelmi törvény szigorításával kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt: ha szigorítás lesz, az szülhet újabb konfliktust Brüsszellel. Három témában van kibékíthetetlen konfliktus Brüsszellel: a migráció, a háború kérdése, a harmadik pedig a gender-ügy. Ezekben a kérdésekben olyan kibékíthetetlen ellentét van Brüsszel és Magyarország között, hogy nem látja, hogyan fognak megállapodni, de Orbán szerint, miután Magyarország nem fog engedni, Brüsszelnek kell engednie ezekben a kérdésekben.
