Kilencvenegy éves korában meghalt Grétsy László nyelvész, tanár, a magyar nyelvművelés kiemelkedő alakja. A professzor az Anyanyelvápolók Szövetségének konferenciáján lett volna díszvendég hétfőn, ezen a rendezvényen jelentették be halálhírét – idézi fel a telex.hu.
Grétsy László 1932. február 13-án született Budapesten. 1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára vették fel magyar–történelem szakra, ahol 1954-ben szerzett diplomát. Fokozatosan a nyelvtudomány felé fordult, 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet.
Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki, 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-tól a testület tiszteletbeli elnöke volt.
1987 és 1998 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Magyar Nyelvészeti Tanszékét vezette. 2010-ben lett az egyetem professor emeritusa.
Szerkesztője, rovatvezetője volt a Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány, a Szabad Föld című lapoknak, jó néhány könyvet írt, számos ismeretterjesztő, nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és televízióműsorban közreműködött. Első tévés műsora 1960-ban indult Családi félkör címmel, majd következett A nyelv világa, a Szójáték klub, a Szabálytalan nyelvtanóra, a Vágó Istvánnal közös Álljunk meg egy szóra!, a Gyöngyök, végül 2004-ig, az Anyanyelvi szószóló.
1976-ban a SZOT-díjat, 1982-ben a Kiváló népművelő díjat, 1992-ben az Apáczai Csere János-díjat kapta meg. Elismerték a Magyar Örökség és a Prima Primissima díjjal is.
