Július elsejétől bővül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gazdaságfehérítő eszköztára: hatályba lép a foglalkoztatotti jogviszonyt tisztázó eljárás, amely az alkalmazottai után az adófizetést és a járulékbevallást csalárd módon elbliccelő munkáltatókkal szemben lehet hatékony – közölte a hatóság vasárnap az MTI-vel.
Az új eljárás védi a munkavállalót és adminisztrációs könnyítést is hoz, hiszen revizori ellenőrzés helyett a NAV figyelmeztetését követően van lehetőség a hiba javítására - írták a közleményben.
Hozzátették: aki ezt elmulasztja, alkalmazottanként 100 ezer forintos bírsággal számolhat.
A NAV hangsúlyozta, hogy a cél nem a bírságolás, hanem a munkavállalók érdekében a foglalkoztatotti jogviszonyok rendezése.
Emlékeztettek rá, hogy a NAV – szolgáltató jelleggel – már 2021 novemberétől rendszeresen felhívta az érintett munkáltatók figyelmét a feltárt eltérésekre, és csak ebben az évben már több mint 50 ezer tájékoztató levelet küldött a 2024. december-2025. április bevallási időszakokra vonatkozóan.
Bár a változás 2025. július 1-jétől hatályba lép, a NAV még ad időt az önkéntes teljesítésre
- hívták fel a figyelmet.
Mint írták, érdemes minden munkáltatónak megvizsgálnia, hogy valamennyi járulékbevallását, foglalkoztatásra irányuló bejelentését teljesítette-e, mert még a nyáron megindulnak azok az eljárások, amelyek során a hivatal már szankcionál:
ha a munkáltató a felhívástól számított 15 napon belül nem rendezi jogszerűen munkavállalói jogviszonyát, vagy nem teljesíti járulékbevallását, a NAV alkalmazottanként 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja a foglalkoztatót.
Kiemelték, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok kapcsán a munkáltatónak be kell jelentenie a jogviszony kezdetét, megszűnésekor pedig a végét. A bejelentési kötelezettség mellett a foglalkoztatás időszakára főszabályként járulékbevallást is kell adnia. A munkáltatóktól kapott foglalkoztatotti bejelentéseket az adóhatóság folyamatosan összeveti a benyújtott járulékbevallásokkal. Így derül fény az eltérésekre.
Az eltérések egyrészt adódhatnak abból, hogy a jogviszony végét nem jelenti be a foglalkoztató, másrészt pedig abból, hogy nem nyújt be járulékbevallást. Sok esetben nem szándékos adózói mulasztás eredményezi az eltérést, hanem egyszerű figyelmetlenség – tették hozzá.
(MTI)
