A programban bárki részt vehet, ami remek szabadlevegős elfoglaltságot is kínál. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számít. Az akció kiemelt célja a baglyok és telelőhelyeik védelme is, mert még mindig hallani olyan esetekről, amikor elzavarják ezeket az ártalmatlan madarakat, akár a fákat is kivágva alóluk.
Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat-kínálata (egér- és pocokfajok) áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fenyőket, tujákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken; illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozó madarak, melyek veszélyt jelentenének a bagolysokaságra. Utóbbi lehet az oka annak, hogy gyakran nem örökzöldeken, hanem ilyenkor teljesen kopasz lombhullató fák ágain nappaloznak. A baglyok jelenléte természetesen semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra. A fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás (felöklendezett, emészthetetlen szőr és csont „gombóc”) az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot.
A telelő baglyok lakossági felmérése hármas célt szolgál. Egyrészt a lakosság tájékoztatásával a madarak és telelőhelyeik védelme, hogy ne zavarják el teljesen értelmetlenül (és törvénytelenül) ezeket az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül hasznos baglyokat, akár a fákat is kivágva alóluk. Másrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Harmadrészt arra buzdítja az embereket, felnőtteket és fiatalokat egyaránt, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.
Részletek, jelentőlap és előző évi felmérési eredmények IDE KATTINTVA láthatók.
A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt. A tavalyi, 2024/2025-ös telelési időszakban a Magyarországon telelő közel 20 ezer erdeifülesbagoly-vendég minimum 5,2 milló mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztított el (ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege mintegy 130 tonna). Ha a baglyok (és más ragadozó életmódot folytató madarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot mi csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben tudnánk megoldani. Ráadásul az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is a természeti élményekre vágyó lakosság számára.
Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, amit 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez.
