Két éve Szlovéniában több helyen is, 2025 októberében pedig Horvátországban (Zágráb) is megtalálták a japán cserebogarat, valamennyi esetben autópályák közelében. Jelentős a veszélye annak, hogy hazánkban is megjelenik, mivel Magyarország tranzitútvonal és számos kamion szeli át az országot, amelyek a fertőzött területeken is átmennek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számos óvintézkedést vezetett be a kártevő megfékezésére, de személyesen is tehetünk ellene.
A japán cserebogár őshazájából japánból a 20. század elején került az amerikai kontinensre, ahol mára széles körben elterjedt. Európában először a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken jelent meg az 1970-es évek elején egy amerikai katonai bázis közelében. Az európai kontinensen 2014-ben Olaszországban, majd 2020-ban Svájcban és azóta már meg is telepedett. 2021 óta számos európai országban csapdafogásokban elsősorban autópályák mentén találtak egyedeket, amelyek „stopposként” utaztak kamionokkal, de vasúton, sőt repülőgépen is. A spanyolországi A Corona repülőterén utaspoggyászban találtak egy japán cserebogár imágót (kifejlett rovar), valószínűleg az olaszországi Milánó repülőterén „szállhatott fel”, ezekben az országokban még nincs megtelepedett populáció – tájékoztatta megkeresésünkre szerkesztőségünket a Nébih sajtóosztálya.
Tarrágást is végezhetnek
Megtelepedése esetén a bogár lárvája „pajor” fűfélék gyökerén él, elsősorban öntözött gyepekben, golfpályák gyepében okozhat kárt. A lárvák jelenléte vonzza az élelem után kutató vadakat, például a vaddisznókat, ez további kártételt okozhat. A kifejlett bogárnak azonban több mint 300 tápnövénye van (dísznövények: pl. juhar, platán, erdészeti növények, gyümölcsnövények pl. alma, őszibarack, szántóföldi növények). Európában és hazánkban a szőlő és a kukorica lehet a fő tápnövénye. A csoportosan táplálkozó bogarak támadják a leveleket, virágokat, gyümölcsöket, akár tarrágást is végezhetnek – tudatták.
Elsősorban szőlőültetvényeinket és a kukoricát féltjük a legjobban, de tekintettel arra, hogy a tápnövényköre nagyon széles egyéb kultúrákra is veszélyt jelent. Sőt, vadon élő növényeink sincsenek biztonságban, ezért a faj korai észlelése kulcsfontosságú – tették hozzá.
A csodatölcsér jó védelem
A Nébih évek óta célzottan autópálya pihenőkben, a fontosabb tranzitútvonalak mentén helyez ki csapdákat, rendszeresen ellenőrizve azokat. Az idei évben csapdahálózatukat megállapodás keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara vonásával megsokszorozták. Ezen plusz csapdák beszerzése jelenleg folyamatban van. Továbbá fokozott hangsúlyt fektettek a szakemberek és a lakosság tájékoztatására is, számos előadást, honlapközleményt jelentettek meg. A növényvédelmi felügyelőiket pedig naprakész információkkal látják el – tudtuk meg.
A csodatölcsér (Mirabilis jalapa) virága vonzza az imágókat, sőt az azt fogyasztó egyedeket el is pusztítja, ezért érdemes lehet kiskertbe ültetni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a faj számos honos, elsősorban cserebogár fajjal például kerti cserebogár összekeverhető. A megkülönböztető jegyekről a Nébih honlapján lehet tájékozódni. A károsító előfordulásáról, sőt már annak gyanújáról is értesíteni kell a Nébih-et a novenyegeszsegugy@nebih.gov.hu e-mail címen, vagy a területileg illetékes növényegészségügyi hatóságot – hívták fel a figyelmet.
