A Felvidék Ház szakmai igazgatója, Mács Ildikó már egy éve készült újra bemutatni Miskolcon a felvidéki Gubik Lászlót, aki az elsők között vállalta nyilvánosan a magyar állampolgárságát. Ifjúsági és közéleti munkájával – többek között a Via Nova, a Martosi Szabadegyetem és az Esterházy Akadémia létrehozásával – meghatározó szereplője a felvidéki magyar közösségnek. A Magyar Szövetség elnökeként a Beneš-dekrétumok újraélesztése elleni tiltakozások élére állt. A miskolci előadáson a dekrétumokról, valamint a felvidéki magyarság helyzetéről és jövőjéről beszélt.
– Évekkel ezelőtt már járt a Felvidékházban Fehér István tanárral – mondta Mács Ildikó. – Ők jogfosztottá váltak, mert bevallották, hogy felvették a magyar állampolgárságot, miközben Szlovákiában nem lehet kettős állampolgár az ember, ezért elvették tőlük a szlovák állampolgárságot. Bele sem tudunk gondolni, mit jelent, ha valaki elveszíti az állampolgárságát: ott él a Felvidéken, de nincs lakcíme, személyigazolványa, egészségbiztosítása. Gyakorlatilag eltűnik a föld színéről. Brüsszelben idősebb Lomnici Zoltán képviselte ezeket az embereket. Nemcsak magyarokat érintett ez: egy neves szlovák sportolótól is elvették a szlovák állampolgárságát, mert felvette a cseh állampolgárságot – nyilatkozta.
A súlyos téma után
A Beneš-dekrétumok 1945-ben születtek Edvard Beneš köztársasági elnök rendeleteiként a második világháború után, Csehszlovákiában. A jogszabályok a kollektív bűnösség elvére hivatkozva elsősorban a német és a magyar nemzetiségű lakosságot sújtották, megfosztva őket állampolgárságuktól, vagyonuktól és számos joguktól. Céljuk a háború utáni politikai és etnikai rendezés, valamint a német és magyar kisebbség kollektív felelősségre vonása és részbeni kitelepítése volt.
Mács Ildikó szerint most külön apropót ad az, hogy törvénybe iktatták: aki a Beneš-dekrétum ellen felszólal, azt fél év börtönnel sújthatják. Ez felkavarta az állóvizet.
– Az októberi helyi és megyei önkormányzati választásokon jók a pozícióink – mondta el a programon Gubik László. – Ha a polgármestereink számát nézem, a Magyar Szövetség az egyik legerősebb párt, miközben csak a települések egy részében vagyunk jelen. A megyei önkormányzati képviselők között is sokan vannak magyar színekben. Ugyanakkor fáj, hogy a parlamentben nincs képviseletünk. Ezt az erőt október 24-én meg kell ismételnünk, és ebből önbizalmat merítve 2027-ben be kell kerülnünk a törvényhozásba – árulta el a jelenlévőknek a Magyar Szövetség első embere, aki már a napokban is egy úgynevezett Felvidékjáráson van, ami megfelel az országjárásnak.
De mint azt Mács Ildikó elmondta, nemcsak ilyen súlyos témákkal találkozhatnak a Felvidék Házba járók.
– Huszonegy programunk lesz, amik alapvetően kulturális, színes, érdekes, közösségépítő események – mondta.