Új kommunikációs és edukációs kezdeményezést indított az Európai Adatvédelmi Testület 2026-ban, amelynek célja a kiskorúak adatvédelmi tudatosságának növelése. A technológiai fejlődés és a közösségi média térnyerése miatt a gyermekek személyes adatai minden eddiginél nagyobb veszélynek vannak kitéve. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász szerint a hazai és európai joggyakorlat is egyre szigorúbban lép fel a gyermekek digitális biztonsága érdekében.
A gyerekek a felnőtteknél is sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak az online térben. A jogszabályi környezet is egyértelműen rögzíti, hogy a gyermekek adatai különleges védelmet élveznek.
„A GDPR 38. cikke kimondja, hogy a gyermekek személyes adatai fokozott oltalmat érdemelnek, mivel ők kevésbé vannak tisztában az adatkezelés kockázataival. Ezt támasztja alá a GDPR 35. cikke is, amely előírja, hogy a gyermekek adatainak kezelésekor kötelező hatásvizsgálatot (DPIA) végezni” – hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász.
Szigorúbb fellépés az életkor ellenőrzésében
A gyerekek, a szülők és a pedagógusok edukációja mellett egyre nagyobb figyelem hárul a digitális platformok felelősségére is. A hatóságok már nem fogadják el az egyszerű „önbevallásos” életkor-ellenőrzést.
„A Reddit esetében a brit hatóság több mint 14 millió forintnyi bírságot szabott ki, mivel a platform nem rendelkezett megfelelő életkor-ellenőrzési rendszerrel a 13 év alattiak kiszűrésére – idézte fel a szakértő. – A jövő a pénzmosás elleni szabályokból ismert „Know Your Customer” (KYC) technológiáké lehet, ahol például okmányalapú validációval vagy biometrikus azonosítással (pl. a fej mozgatásával) ellenőrzik a felhasználó életkorát.”
Iskolai fotózás: a hozzájárulás nem „biankó” csekk
A magyarországi gyakorlatban, különösen a tablókép- és iskolai fotózások szezonjában, gyakori probléma a megfelelő tájékoztatás hiánya. A szakértő hangsúlyozza: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása szerint az azonosítható gyermekről készült fotó személyes adat.
Dr. Tóth Judit Lenke szerint fontos a jogi különbségtétel: „A kép elkészítése, egy évkönyvben való megjelenés és a közösségi médiában való közzététel három külön adatkezelési művelet, amelyekhez külön-külön hozzájárulás szükséges.”
A szakértő kiemelte: az, hogy a szülő beleegyezett a fotó elkészítésébe (pl. osztálykép), nem jelenti azt, hogy az iskola azt automatikusan feltöltheti a Facebook-oldalára!
„A YouTube-ra „unlisted” (nem nyilvános) módban feltöltött videók sem tekinthetők biztonságosnak, mivel a link birtokában bárki hozzáférhet a tartalomhoz, így az adatvédelmi kockázat továbbra is fennáll” – tette hozzá.
A feledéshez való jog és a platformok felelőssége
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026-os friss jelentése, amely 32 európai hatóság bevonásával 764 adatkezelőt vizsgált meg, arra is rámutatott, hogy a törléshez való jog („right to erasure”) gyakorlati megvalósítása még csak átlagos szinten áll. Sok cég összekeveri a felhasználói fiók megszüntetését a tényleges adattörléssel.
„Vagyis attól, hogy valaki törli az accountját vagy az appot, az adatai még nem biztos, hogy valóban eltűnnek a cég rendszereiből! A „right to be forgotten” valójában nem varázsgomb. A GDPR alapján vannak helyzetek, amikor a cég jogszerűen nem töröl mindent, például jogi kötelezettség, véleménynyilvánítás szabadsága, archiválási cél, kutatási érdek vagy jogi igények miatt. Sokan úgy gondolják, hogy ha kérik a törlést, akkor automatikusan minden nyomuk eltűnik. A valóság ennél jóval árnyaltabb” – figyelmeztet a szakértő.
A jogalkotás egyre nagyobb felelősséget hárít a platformokra a gyermekekre káros tartalmak, például a deepfake, a mesterséges intelligenciával készült tartalmak, és az intim felvételek automatikus detektálására és szűrésére a Digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a Digitális piacokról szóló jogszabály alapján.
„Felmerült az úgynevezett „Chat Control” rendelet tervezete is, amely a gyermekvédelem jegyében az end-to-end titkosított üzenetküldők (pl. WhatsApp, Messenger) tartalmát is szűrné, bár ez komoly adatvédelmi és etikai vitákat váltott ki” – magyarázta a szakértő.
Dr. Tóth Judit Lenke szerint ugyanakkor a szülők és pedagógusok folyamatos edukációja mellett elengedhetetlen a „Privacy by Design” elv alkalmazása is, vagyis ahelyett, hogy az adatvédelmi problémákat utólag, kiegészítő megoldásokkal próbálnánk orvosolni, a fejlesztőknek és a technológiát alkalmazó cégeknek már a platformok létrehozásakor gondoskodniuk kell a biztonságról.
„A technológia meghaladta a korábbi szabályozást. Ma már egy okostelefonnal pillanatok alatt azonosíthatóvá válik bárki egy tömegfelvételen is, ezért a régi, elavult jogértelmezések már nem nyújtanak védelmet” – figyelmeztetett a szakjogász.
