Ugrás a tartalomra

Valóban „visszatartják” a Dunát? – tévhiteket cáfol az Országos Vízügyi Főigazgatóság

Létrehozva
Az elmúlt napokban számtalan valótlan állítás látott napvilágot, amelyek alkalmasak a lakosság megtévesztésére, ezért tételesen cáfolják ezeket.
Kép

Az egyik ilyen téves vélemény, hogy a Duna felső szakaszán bőven van víz, de Magyarországon valamit rosszul csinálunk, hiszen itt szinte kiszárad a Duna és negatív rekordokat döntöget a vízállás.

A másik szintén gyakran felvetődő tévhit, hogy a felvízi országok „visszatartják” a Dunát, és emiatt nincs Magyarországon víz.

A téves állításokat tételesen cáfolta szombaton kiadott közleményében az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Mint köztudott, a Duna nemzetközi vízfolyás, így egyetlen állam sem rendelkezhet a vízkészletével korlátlanul – írták. A Duna vízkészletének használatát több szintű szabályozás határozza meg. Nemzetközi egyezmények, európai uniós jogszabályok, kétoldalú államközi megállapodások és a nemzeti vízgazdálkodási előírások.

A Duna aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább, vagyis a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul bocsátják tovább az alvízi szakaszokra. A jelenlegi természetes vízhozam azonban minden korábban mért értéknél alacsonyabb.

A vízlépcsők rövid távon képesek a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy átmeneti tározására, azonban a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani. Hosszabb időléptékben a beérkező természetes vízhozamot tovább kell vezetniük, miközben az üzemeltetésnek meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi és nemzeti jogszabályoknak. A rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam, nem pedig a vízlépcsők tartós vízvisszatartása.

Ausztriában 12 duzzasztó működik, amely rövid távú megoldást lehetővé tesz, de alapjaiban nem oldja meg a klímaváltozás okozta sokkot.

Magyarországon a Dunán nem működik olyan vízlépcső, amely lehetőséget biztosítana a nagyvízi időszakokban történő vízkészlet-felhalmozásra és az azt követő szabályozott vízpótlásra. Ennek következtében a hazai Duna-szakasz vízjárása közvetlenül követi a rendkívül alacsony természetes vízhozam alakulását, amely a jelenleg tapasztalható, történelmi léptékű kisvízi vízállások kialakulásához vezet – zárul a közlemény.

Ez is érdekelhet

Téli üzemmódra váltott a Magyar Közút
Belföld
A Magyar Közút a mai nappal, azaz november 10-én átállt a 2026/2027-es téli üzemeltetési időszakra. A szakemberek a következő hónapokban országszerte 31 ezer kilométernyi közúthálózat és 1200 kilométernyi lakott területen kívüli kerékpárút téli üzemeltetéséről gondoskodnak.
Ónos szitálás is előfordulhat ezen a borús szerdai napon
BelföldKörnyezet
Erősen felhős, párás idő várható szerdán, akár ónos szitálással. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 4 és 10 Celsius-fok között alakul.
100 ezer segítő csomag a tét az Élelmiszerbank hétvégi élelmiszergyűjtő akciójában
Belföld
Több mint ötszáz áruházban adakozhatnak a vásárlók az ország eddigi legnagyobb élelmiszergyűjtésén. Tízezer önkéntes működik közre az ünnepi összefogásban.
Borús, párás, esős idő várható kedden
BelföldKörnyezet
Országszerte borult, párás, esős idő várható. A csapadékzóna kelet felé terjeszkedik.