A magyarországi demokrácia egyik legfontosabb alappillére az önkormányzatiság, amelynek egyik forrása, ősi, XIII. századtól működő intézménye a (vár)megyei közgyűlés. Évszázadokon keresztül változó helyszíneken, más-más mezővárosokban tartották a megyei közgyűléseket, míg az 1723-as pozsonyi országgyűlés törvénybe foglalta, hogy a vármegyék állandó megyeházát építsenek. Borsod vármegye a központi helyen fekvő Miskolcon építtette föl székházát 1725-27 között, amelyet hamarosan át kellett építeni. Így a jelenlegi formájában ismert Megyeháza 1795-1836 között épült meg klasszicista stílusban. Az épület középtengelyében, az emeleten kapott helyet a Díszterem.
A vármegye legnagyobb közfunkciót ellátó terme a közgyűlések mellett nagy rendezvényeknek, ünnepségeknek, köztük a megyebáloknak volt méltó helyszíne. Az 1843-as tűzvész utáni helyreállítás során készült el a karzat, 1913-ban pedig Raksányi Dezső festőművész képeivel díszítették a mennyezetet, illetve két új Zsolnay-porcelánból készült kályhát helyeztek el, oromzatukon a vármegye oroszlános címerével.
A festmények, bár freskóként hatnak, valójában vászonra készült olajfestmények, amelyeket utólag rögzítettek a mennyezeten. A középen látható főkép a vármegyei törvényhozás és igazgatás allegóriája; díszes emelvényen álló, kezében törvénykönyvet, s meztelen kardot tartó jelképes alak előtt a megyei közgyűlés (nemesség), két oldalán a megye közönsége, jobbra a földművesek, balra az iparosok. Fölöttük az ország Nagy Lajos korabeli Anjou-liliomos címere, valamint az 1848-49-es szabadságharc jelképei; zászlók, fegyverek. A sarkokon lévő képmezőkben négy borsodi vár ábrázolása; Dédes, Szendrő, Borsod, Ónod. A két szélső mezőben egy-egy történelmi jelenet; a veressipkás honvédek zsolcai csatája, illetve Nagy Lajos király vadászata, háttérben a Diósgyőri várral. A képek körül architektonikus és ornamentikus díszítések láthatóak.
Trianon után Miskolc lett a székhely nélkül maradt környező „csonka” vármegyék központja is, majd 1950-ben létrejött az új közigazgatási egység; Borsod-Abaúj-Zemplén megye, melynek székháza a miskolci Megyeháza lett. A tanácsrendszerben az addig állandó bútorzat nélküli Díszterem modern, de idegen koloniál stílusú beépített berendezést kapott, amely a tanácsüléseken túl egyéb rendezvények tartását megnehezítette. A rendszerváltás után a fix berendezés visszabontásra került, ezáltal ismét a történeti vármegyei közgyűlési terem megjelenését idézi a helyiség.
– A megye vezetőjeként nagyon fontosnak tartom az önkormányzatiság legfőbb létesítményének, a megyei közgyűlés helyszínének eredeti állapotban történő visszaállítását – emelt ki Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke. Az felújítást komoly történeti kutatás előzte meg, elkészült a Díszterem Építészettörténeti Kutatási Dokumentációja. – Miután elkészült ez a dokumentum az önkormányzat megbízta az NT Építész Iroda Kft-t, élén Németh Sándor építészmérnök urat, a Megyeháza, Díszterem eredeti állapot szerinti helyreállítás örökségvédelmi bejelentési dokumentációjának elkészítésével. Ez szintén egy nagyon összetett feladat volt, hiszen rengeteg szakági tervező bevonása vált szükségessé, nevezetesen villamosmérnök, műemléki épületdiagnosztikai szakértő, faanyagvédelmi műszaki szakértő, festő-restaurátor művész és fémrestaurátor dolgozott a terveken. De mindez megérte, mert megkaptuk a határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Építésügyi Örökségvédelmi Főosztályától a munkálatok megkezdéséhez – részletezte.
Jelenleg hol tart az felújítás?
Elkészült a karzat megerősítése és teljes körű szerkezeti, esztétikai megújítása. Mankovits Tamás iparművész közreműködésével megújultak, pontosabban eredeti formájukban ontják ránk a fényt a mennyezeti lámpák, mely nemcsak esztétikumában változott át, hanem a kor követelményeinek megfelelő ipari led-paneles berendezéssel egészült ki.
A falon elhelyezett zöld kárpitot lebontották, jelenleg párhuzamosan zajlik az elektromos-hálózat teljes cseréje és kiépítése, illetve a falak helyreállítása és az eredeti világosszürke színben történő helyreállítása.
A Díszterem falait – a Trianon előtti időkben – olajfestmények díszítették, melyek az idők során elkerültek a Megyeházáról. – Jövőbeni terveink között szerepel, hogy ezek a festmények ismét az őket megillető helyre, a Díszterem falára kerüljenek. Ehhez UV-, és klímavédelmi berendezéseket kell a jövőben beszereznünk – részletezte az elnök.
– Mindezek jelentős terhet rónak önkormányzatunk költségvetésére, így minden pályázati lehetőséget megragadunk. A most zajló munkálatokat Prof. Dr. Kásler Miklós Miniszter úr az NKA miniszteri keretéből 12 millió forint vissza nem térítendő összeggel támogatta – tudatta Bánné dr. Gál Boglárka.
