Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára advent első vasárnapján felidézte, három éve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kisgyőrben fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy anyaországi és határon túli művészek összefogásából létrehozzák ezt az alkotást.
Nem véletlenül a bükkaljai községben született meg a nemzet betlehemének ötlete, ugyanis Kisgyőr nevezetes fából faragott köztéri szobrairól, egyebek mellett Közép-Európa legnagyobb szabadtéri betleheméről, az életfát formáló falukapujáról, valamint a magyar államiság, a nemzeti összefogás egyik legfontosabb jelképét megelevenítő Szent Korona kilátójáról - ismertette az államtitkár.
Richly Gábor, az MMA főtitkára kiemelte: a Magyar Művészeti Akadémia nem pár száz akadémikus zárt klubja, hanem egy olyan, szerteágazó közfeladatokat ellátó testület, amelynek célja a magyar kortárs művészet minél szélesebb spektrumának segítése az egész nemzet és a társadalom javára.
Ezt a feladatát az MMA akkor láthatja el a leghitelesebben, ha olyan kezdeményezések támogatójává válik, ahol akadémikusok más alkotóművészekkel közösen tudnak létrehozni művészeti alkotásokat - fogalmazott a főtitkár.
Kékedi László, az MMA rendes tagja, az MMA népművészeti tagozatának vezetője, Kisgyőr polgármestere elmondta, hogy a nemzet betlehemének különböző részeit a felvidéki Várhosszúrét, az erdélyi Mezőbergenye és Gyergyószárhegy, valamint az anyaország területéről egyebek mellett Budapest, Dédestapolcsány, Kisgyőr, Mátészalka, Pécs, Nádudvar és Vásárosnamény fafaragó művészei készítették el.
Az alkotást, amelyet vízkeresztig láthat a nagyközönség a Kossuth téren, Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke adta át. Az ünnepségen közreműködött a Kisgyőri Népdalkör, a Tarsoly Együttes, Nemcsák Károly színművész, Szerényi Béla és Barabás Balázs népzenész, Petrás Mária népdalénekes és zenésztársai, valamint a Gödi Búzaszem Iskola és az Óbudai Népzenei Iskola növendékei és művésztanárai.
