2025-ben lesz kétszáz éve, hogy megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amit ma Magyar Tudományos Akadémiaként (MTA) ismerünk. Ez az intézmény határozza meg és szervezi azóta is hazánk tudományos életét. Az MTA miskolci szervezete, a Miskolci Akadémiai Bizottság 1979-ben jött létre azzal a céllal, hogy összehangolja Észak-Magyarország régióinak kutatási tevékenységeit, valamint a tudomány népszerűsítésére irányuló programjait.
A bicentenáriumra való felkészülés jegyében tartották meg a Miskolc és akadémikusai elnevezésű konferenciát is.
Ez a konferencia áttekintést ad arról, hogy a régió milyen tudósokat, akadémikusokat adott az országnak az elmúlt kétszáz évben – mondta a Miskolc Tv stábjának Kocsis Károly akadémikus, az MTA MAB elnöke, aki kiemelte a vattai származású Szemere Bertalant, aki nemcsak miniszterelnök, országgyűlési képviselő, író és jogtudós volt, de akadémikus is.
- Igazi áttörést Miskolcon – a korábbi nagyhírű református és evangélikus líceumok mellett – megjelent a Miskolci Egyetem. Innentől kezdve ugrott meg a térségből származó akadémikusok száma is.
Kocsis Károly kiemelte, hogy azóta a térségnek négy másik felsőoktatási intézménye is van, amelyek Észak-Magyarország szellemi központjai.
A Miskolci Egyetem rektora, Horváth Zita is részt vett a konferencián. Ő a kamera előtt kifejtette, hetvenöt éve járul hozzá az alma mater, hogy legyen megfelelő számú, lokálpatrióta érzelmű értelmiségi Miskolcon.
- Emellett hozzájárulunk a hazai és egyetemes tudományossághoz, részben a saját egyetemi tudományos utánpótlásunk megteremtésével, részben pedig hozzájárulva ahhoz, hogy minél több oktatónk nyerje el az akadémiai tagságot – mondta Horváth Zita.
