Bár Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében nem jelent meg a halálos száj- és körömfájás betegség, de nagy csapást mért a helyi állattartó telepekre is. A párosujjú patás állatokat - köztük haszonállatokat - megtámadó veszélyes vírusfertőzést Győr-Moson-Sopron vármegyében több településen is azonosították, először március elején, később pedig április folyamán. Emiatt komoly járványügyi korlátozások léptek életbe az országban, amiről korábban már beszámoltunk.
Az uniós tagállamok pedig korlátozták, vagy megtiltották az élőállatok, illetve termékeik importálását hazánkból. A jelenlegi kereskedelmi szabályozásokról az alábbi táblázat számol be.
Segít az agrártárca
Nagy István agrárminiszter pénteki, budapesti sajtóbeszélgetésén kiemelte, hogy a magyar kormány több intézkedést is bevezetett, hogy segítse a hazai állattartókat: az állategészségügyi és járványügyi infrastruktúra fejlesztésére pályázatot hirdetnek szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek számára. A kiírás májusban megjelenik és szeretnék a beadott pályázatokat minél gyorsabban, már júliusban elbírálni – foglalta össze az MTI.
Az agrártárca célja, hogy minden érvényesen pályázónak jusson pénz, ezért szükség esetén átcsoportosítanak más forrásokból – közölte az agrárminiszter.
Súlyos exportkorlátozások
- Rábapordányban tört ki utoljára száj- és körömfájás Magyarországon húsvét előtt. Azóta nem jelezte újabb állattartó telep, hogy felbukkant volna náluk a halálos kór. A hatóságok és a Nébih az állatok leölésével és fertőtlenítéssel a szóban forgó telepen megfékezték a betegséget. Most 20-25 napot kell várni ahhoz, hogy biztonsággal kijelenthető legyen, hogy nem terjedt tovább a betegség – mondta Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke.
- Vármegyénkben egyáltalán nem jelent meg a betegség. Viszont az értékesítési és ebből fakadó gazdasági problémákat térségünk sem kerülte el. Minden ágazatban, legyen az sertés, birka, juh, kecske, vagy szarvasmarha, problémák jelentek meg. Észak- és Dél-Borsodban is sok juhászat termel exportra. Bárányt leginkább Olaszországba, húsmarhát az arab, valamint a mediterrán és dél-szláv országokba, tejet pedig a környező országokba visznek ki, amikor ez akadálytalanul lehetséges. Jelenleg azonban csak ötszáz-hatszáz forinttal alacsonyabb áron tudják értékesíteni az állataikat – osztotta meg.
Hozzátette, hogy az országosan kialakult helyzet felhívta az állattartók figyelmét a járványügyi szabályok betartásának fontosságára. Hangsúlyozta, hogy nagyon indokoltnak tarja, hogy több állatkert állatsimogatóját is lezárták. Felidézte, hogy gyermekként 1960-ban és 1973-ban megélt egy-egy száj- és körömfájás járványt, amikor olyan szigorú hatósági intézkedéseket vezettek be, hogy egyáltalán nem mehetett ki senki a fertőzött településről.
Az állatkert is lépett
A Miskolci Állatkertben szintén lezárták a Tanyaház állatsimogatóját. Emellett fertőtlenítő szőnyeget helyeztek ki, amin minden belépőnek át kell sétálnia.
- Bár a háziállatok kerítéséhez oda lehet menni, de kitábláztuk és meg is kérjük a látogatókat, hogy ne simogassák az állatokat. Jelenleg Zoo csemegével és semmilyen egyéb élelemmel sem lehet etetni állatainkat – tudatta riporterünkkel Drapcsikné Farkas Zsuzsanna, a Miskolci Állatkert zoopedagógusa.
- Úgy látjuk, hogy az emberek figyelembe veszik és betartják azokat az óvintézkedéseket, amelyeket kérünk tőlük a járványhelyzettel kapcsolatban. Gyakran érdeklődnek nálunk telefonon, hogy ettől függetlenül látogatható-e az állatkert, illetve milyen szabályokra számítsanak – fűzte hozzá, kiemelve, hogy a Miskolci Állatkert nyitva tart.
