Az Észak-Magyarország napilap által szervezett gazdaságfejlesztő konferencia célja az, hogy bemutassa Észak-Magyarország gazdasági fejlődési irányait, lehetőségeit és kihívásait, valamint, hogy teret adjon a térség legmeghatározóbb gazdasági szereplői közötti kapcsolatépítésnek. Ennek méltó helyszínét a Népkerti Vigadó adta, ahová meghívták a vármegye vállalkozóit, önkormányzati és kormányhivatali vezetőket, fő előadóként pedig Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettest hallgathatták meg a résztvevők.
A konferencia fókuszában többek között a beruházások, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a turizmus, valamint a duális képzési lehetőségek álltak. A rendezvény házigazdája Csákó Attila, a Borsod Online és az Észak-Magyarország napilap főszerkesztője köszöntőjében emlékeztetett, nemrég szerveztek egy hasonló konferenciát Nyíregyházán is, amely nagyon sikeres volt, biztos abban, hogy a miskolci hasonlóan produktív lesz. Ezt a kijelentését egyrészt a felkért előadók személyére, szakmai tudására és felkészültségére, másrészt a konferencia aktuális tematikájára alapozta, amely a területfejlesztés, a beruházások és az innováció voltak.
- Egy régió fejlődése és élhetősége az alapja annak, hogy a benne élők komfortérzete jó legyen. Hogy a fiatalok ne menjenek el, vagy ha el is mennek, térjenek haza, mert van hová hazatérni, mert például biztos munkahelyek várják őket. Ennek egyik pillére, hogy a kormányzat, a vármegyei közgyűlés és a települések vezetői mindent megtesznek e cél érdekében. A másik pillér viszont önök, a vállalkozók, akik munkahelyet teremtenek, fizetést adnak, ezáltal kenyeret tesznek családok, munkavállalók és a dolgozó fiatalok asztalára – fejtette ki a főszerkesztő.
Rámutatott, egy adott ország, így Magyarország fejlődése is részben a vállalkozók produktumán múlik. Hiszen minden terv megvalósításához pénze van szükség. Pénz szükséges az otthonteremtéshez, az egészségügy működéséhez, az oktatáshoz, vagy akár a haderőfejlesztéshez. Ezek anyagi forrásait nagy részt a hazai vállalkozások termelik meg. Ezért is fontos, hogy a vállalkozásokat támogassák az ilyen rendezvényekkel is, amelyeken első kézből kaphatnak információkat a kormányzat, a BOKIK és más szakemberek részéről, illetve egy asztalnál beszélgethetnek más vállalkozókkal vagy hivatali emberekkel.
A konferencia főelőadójának felkért Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes prezentációja első részében felvázolta azt az utat, amelyet az elmúlt években járt be az ország gazdasága, benne Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. Beszélt arról, hogyan segítette a kormány Észak-Magyarország fejlesztését, és kitért arra is, mit kívánnak tenni a térségért a jövőben.
Előadását három részre bontotta, első lépésként egy országos áttekintést nyújtott, a második részben tért rá az észak-magyarországi régióra, benne Borsod-, Heves- és Nógrád vármegyékre. A harmadik részben pedig egy kitekintést adott az előttünk álló különböző kormányzati intézkedésekre, amelyekkel az a kormányzat célja, hogy segítsék a helyi közösségeket, helyi településeket, amelyek meghatározzák egy térségnek a vonzási képességét a vállalkozások és a gazdaság egésze szempontjából.
- Örömmel konstatáltuk azt, hogy bármilyen nehéz is az európai gazdaságnak a jelenlegi helyzete, és tudjuk, hogy teljes egészében függetleníteni nem lehet ettől a magyar gazdaságot, a 2024-es gazdasági növekedés a 2023-as évet 0,5 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,6 százalékkal haladta meg. Egyébként nem véletlen, hogy a tavalyi év végén meghirdette a kormány a semlegességre épülő gazdaságpolitikát, amellyel az a célunk, hogy a magyar gazdaság nyugat és kelet felé egyaránt nyitott legyen. Azt is mondhatnánk, hogy úgy, ahogy az ember két lábon tud stabilan állni, a gazdaság is két lábon állva tud igazán stabilan működni. Akkor, ha az egyik láb nyugat felé néz, a másik pedig kelet felé – fogalmazott a miniszterhelyettes, aki szerint ennek a gazdaságpolitikának már látszanak pozitív eredményei, amelyek akár már ebben a térségben is megjelennek.
A konferencián felszólaló Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt emelte ki, hogy kitörési pont lehet a digitalizáció és a mesterséges intelligencia használata a vármegyei vállalkozások számára.
- Azt kell, hogy mondjam, alapvető fontosságúvá váltak ezek az eszközök, haladni kell a korral és a gazdaság többi szereplőjével együtt. Tavaly még azt mondtam volna, hogy jó lenne, hogyha ebben mindenki aktív lenne, de most azt tudom mondani - a világ elképesztő gyorsulása és a mesterséges intelligencia gyors terjedése okán -, hogy ez megkerülhetetlenné vált. Ezt nem csak tudnia kell mindenkinek, hanem alkalmazni is kell. A kamara, túl ezen a konferencián, számos rendezvényt fog szervezni a témában, egészen odáig, hogy a gyakorlatban hogyan alkalmazhatja akár egy kis cég is a mesterséges intelligenciát. E nélkül a versenyképesség már nem fentartható – szögezte le az elnök.
Hozzátette, készítettek egy felmérést, amely nem mutatott jó eredményeket a cégek digitális átállása kapcsán. A legtöbben tudnak róla, hogy rendelkezésre állnak a legmodernebb technológiák, most már a mesterséges intelligencia is, de nem gondolják, hogy ők ezt használni fogják vagy használniuk kellene. Azóta voltak ebben a témakörben teltházas rendezvényeik, tehát láthatón van érdeklődés és igyekezet is, hogy ezen a téren változás történjen. Bihall Tamás szerint előbb-utóbb eljön az áttörés, a vármegyei cégek is dolgozni fognak ezen.
A kamara gondnoksága alá tartozó duális képzés is szóba került, ennek jelentőségét kiemelte a BOKIK elnöke. Rámutatva, hogy mindenki a felkészült, gyakorlattal is rendelkező munkaerőpiaci szereplőket szeretné felvenni munkatársnak, de még nincsenek elegen azok a vállalkozások, amelyek vállalják azokat a terheket is, amelyek egy tanuló, az utánpótlás nevelésével járnak. Sokan nem ismerik fel az ezzel járó előnyöket sem. Például azt, hogy tapasztalat szerint a végzett szakemberek könnyebben választják munkahelyüknek azt a céget, ahol a gyakorlatot szerezték. Ezen a kamarának is dolgoznia kell még, hogy vonzóbbá váljon a duális szakképzés, a cégek vállalják a tanulók gyakorlati képzését.
Bihall Tamás reméli, hogy elindult ez a folyamat, mert ma sokkal kevesebb tanulót lát a rendszerben, mint amennyire a munkaerőpiacnak szüksége van.
