Horvátországban továbbra is ASP járvány van. Mostanra 89 járványgócot tartanak nyilván, miközben a hatóságok szigorú intézkedésekkel próbálják megfékezni a terjedést. A fertőzés jellemzően Horvátország északi, határmenti megyéiben jelent meg. Utánajártunk, hogy mekkora a veszélye, hogy a jelentős vaddisznóállománnyal rendelkező Északi-középhegységben, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is elterjed a kór.
A horvátországi járványhelyzet miatt a kockázat jelenleg magas, a betegség gyorsan terjed.
Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy az utóbbi napokban a horvát hatóságok számos szigorú járványvédelmi intézkedést vezettek be a fertőzés megfékezése érdekében. Emellett Szerbiában is kedvezőtlen a járványhelyzet. Magyarországon a leginkább veszélyeztetett körzetek a déli vármegyék, különösen a határ menti térségek, ahol a vaddisznóállomány természetes mozgása miatt fennáll a vírus természetes terjedésének lehetősége – válaszolta megkeresésünkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) sajtóosztálya.
Tárgyak is terjeszthetik
A fertőzés súlyosságát erősíti, hogy nemcsak a vadon élő állatok, hanem ragályfogó tárgyak is terjeszthetik a járványt, ezért a járványvédelmi előírások betartása kiemelten fontos.
A vadállomány mozgásával és emberi közvetítéssel – például szennyezett eszközökkel, járművekkel vagy a járványvédelmi szabályok megszegésével – is behurcolható a betegség. A Nébih folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, ellenőrzi az intézkedések végrehajtását, valamint nagy hangsúlyt fektet a vaddisznóállomány csökkentésére és monitorozására. Fontos a sertések vaddisznókkal való – közvetlen és közvetett - érintkezésének megakadályozása a sertéstartók részéről, valamint a higiéniai előírások betartása és a megbetegedések gyanújának haladéktalan jelentése. A vadgazdálkodók kötelessége pedig az elhullott vaddisznók fokozott keresése és azonnali bejelentése, a mintavételezésben való közreműködés, valamint a számukra előírt mértékű vadállomány-gyérítés – sorolta a Nébih.
Változatos tünetek, gyors halál
Az afrikai sertéspestis tünetei változatosak, és szinte minden esetben magas lázzal járnak, de könnyű összetéveszteni őket más sertésbetegségekkel.
A beteg állatok bágyadtak, étvágytalanok, gyengék lehetnek, mozgásuk bizonytalanná válhat, emellett gyakran előfordulnak vérzéses tünetek, például bőrelszíneződés, véres hasmenés vagy orrvérzés. Az állatok rövid időn belül elhullhatnak, a betegség halálozási aránya pedig nagyon magas. Ugyanakkor a több napos lappangási idő miatt az állományon belül a fertőzés terjedése fokozatosan történhet. A lehetséges hasonlóság miatt minden szokatlan megbetegedés vagy elhullás esetén haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, illetve a hatóságot – hangsúlyozták.
Régiónkban az ASP
Magyarországon az afrikai sertéspestist először 2018 áprilisában mutatták ki vaddisznóban, a Mátra térségében. A Nébih a betegség hazai megjelenése óta, hazánkban összesen 15 089 ASP esetet regisztrált vaddisznókban, amelyek közül 10 047 eset az észak-magyarországi régióban - Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben - fordult elő. A térség kiemelkedő érintettsége elsősorban annak tulajdonítható, hogy az ASP hazai megjelenése és terjedése innen indult ki, így a betegség ebben a régióban van jelen a legrégebb óta, immár több mint nyolc éve. Az itt kialakult gócpont fennmaradásához emellett jelentős mértékben hozzájárult az Északi-középhegység nagy létszámú, összefüggő élőhelyeken élő, vaddisznóállománya is. A járványgörbe a kezdeti felfutás után a vártnak megfelelően alakult, jelenleg csökkenő esetszámokat regisztrált a hatóság – idézte fel a Nébih sajtóosztálya.
Az elmúlt években a vírus Magyarországon főként a vaddisznóállományokban terjedt el és fordult elő. Házisertés-állományban a betegséget először idén igazolták a román határhoz közel eső Vállaj település közelében, Szabolcs-Szatmár-Beteg megyében – tették hozzá.
Továbbá a Nébih közösségi oldaláról azt is megtudtuk, hogy Nébih laboratóriuma két, Tatabánya térségében kilőtt vaddisznóban igazolta az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét júniusban. Az eset járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű, mivel a vírus az M1 autópályától délre is megjelent, átlépve egy eddig természetes védelmi vonalként működő területet.
Jelentsük az elhullott állatokat!
Ha vadászok, vagy bárki más afrikai sertéspestisre utaló tüneteket észlel, illetve elhullott vaddisznót talál, köteles azt haladéktalanul bejelenteni. Bár az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, kizárólag a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg, de ragályfogó tárgyként az ember is továbbadhatják a kórt. Emiatt különösen fontos, hogy az elhullott vaddisznókat a kirándulók ne érintsék meg és ne mentsék a vadmalacokat - hívta fel a figyelmet a Nébih.
A lakosság a Nébih ingyenesen hívható zöld számán (06-80-263-244) tehet bejelentést a legegyszerűbben. Vaddisznó esetében a vadászatra jogosult feladata a járványügyi előírások szerint a mintavételben való közreműködés és a minták laboratóriumi vizsgálatra történő eljuttatása, valamint az elhullott állatok megfelelő ártalmatlanítása a hatósági előírásoknak megfelelően – tájékoztattak.
