A digitális világ térnyerésével és a technikai fejlődéssel egyre szaporodnak az online csalások az egész országban, így Miskolcon is. A Miskolci Rendőrkapitányság január elején közölte honlapján a hírt, hogy csalás miatt folytat nyomozást egy Budapesten élő 24 éves ukrán férfival szemben. A férfi tavaly márciusban álvásárlóként 20 millió forinttal megkárosított egy interneten ruhákat árusító miskolci nőt. Egy hamis link segítségével kicsalta tőle az összes banki adatát.
- Az online csalásokat erre szakosodott bűnbandák, sokszor teljes call centerek hajtják végre. Az embereket pedig megvásárolt telefonszámjegyzék alapján hívogatják véletlenszerűen, vagy az internetről töltenek le magunknak e-mail címlistákat – nyilatkozta portálunknak Simkó Imre rendőr alezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője.
Túl sok adatot kérnek
Az internetes pénzügyi csalásoknak több formája is létezik.
- Az egyik ilyen, amikor a kiberbűnözők felhívják a kiszemelt áldozatot a bank ügyfélszolgálata nevében. Azzal ijesztik meg, hogy nagy mennyiségű pénz átutalása indult el a számlájáról, de ezt az összeget még zárolni lehet. Aztán a fiktív zárolás során beléptetik a netbankjába és kicsalják tőle a másodlagos kódját. Onnantól kezdve pedig bármennyi pénzt le tudnak emelni a számlájáról. Szintén ismert módszer, hogy a sértettel telepíttetik a telefonjára, vagy a számítógépére a bank vírusirtójának mondott programját. Ez ténylegesen olyan program – AnyDesk, TeamViewer – amivel rálátnak az illető eszközére, sőt irányítani is tudják – fejtette ki a rendőr alezredes.
Érdemes felhívni a bank ügyfélszolgálatát.
- Fontos tudni, hogy a valódi banki alkalmazottak sohasem kérnek netbanki belépést, bankkártya adatokat, és nem telepíttetnek föl programot a gépünkre. Sőt kérhetünk keresztazonosítást. Azaz, ha valamilyen adatot be kell diktálnunk azonosítási céllal, például a nevünket, visszakérdezhetünk, hogy adják meg a születési adatunkat, vagy fordítva. Ha pedig olyan információt kapunk, hogy nagyarányú pénzutalást kezdeményeztek a számlánkról, akkor felhívhatjuk a netbankunk ügyfélszolgálatát és megkérdezhetjük, hogy ténylegesen történt-e ilyen – ajánlotta a Bűnmegelőzési Osztály vezetője.
Gyanús internetcímek
Az internetes vásárlás is veszélyeket rejthet magában.
- Rendelésnél kaphatunk olyan SMS-t, vagy linket, amelyre rákattintva a csalók saját webfelületére jutunk, ahol meg kell adni a kártyaadatainkat, vagy a netbankunk másodlagos faktorazonosítóit. Mivel ilyenkor a sértett saját kezűleg hozzájárul ahhoz, hogy becsapják, ezért az érintett bankot nem lehet felelősségre vonni. Az eredetire hasonlító, de furcsa internetcím, illetve a rossz magyarsággal írt szövegek mindig gyanúra adhatnak okot. Érdemes utánanézni a webshopról írt visszajelzéseknek is, hogy egyáltalán találunk-e bármit róla – sorolta a szakember.
A Biztonságos Internet Napján, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakemberei érkeznek Miskolcra.
- A legújabb internetes csalások veszélyeiről, megelőzéséről február 6-án, 13 órától, a Teleki kollégium Dísztermében hallhatnak az érdeklődők. A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött a közösségi oldalon meghirdetett eseménynél, vagy a szervező B-A-Z Megyei Bűnmegelőzési Szolgálat 06-46-514-523-as telefonszámán – tájékoztatott Simkó Imre.
