A vádlottak utasításaiknak erőszakkal, fenyegetéssel adtak nyomatékot és az elvégzett munkával arányban nem álló ellenértéket fizettek a sértetteknek - állapította meg a törvényszék.
A kizsákmányolás további módja volt, hogy a harmadrendű vádlott azért, hogy a sértettek közül többen állandóan a terheltek rendelkezésére álljanak, közel legyenek a munkavégzés helyéhez, illetve kontroll alatt tarthassák őket, 2018 végén rábeszélte az egyik sértettet, hogy családjával költözzön a vegyesbolt közelében lévő, saját ingatlanának tartott, ám valójában más tulajdonában lévő, rossz állapotú házba, amelyért bérleti díjat is szedett tőlük.
A harmadrendű vádlott nő a sértettek saját ingatlanát pedig kiadta, mely utóbb lakhatatlanná vált, ismeretlen személyek szétbontották, így – más lakhatási lehetőség hiányában – a sértettek oda már nem tudtak visszamenni. E vádlott ezen túlmenően a sértetteknek hitelt is adott a vegyesboltban vásárlásaiknál, ily módon is hatalmi, befolyási viszonyt szerezve felettük.
A törvényszék a vádlottakat társtettesként elkövetett emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt mondta ki bűnösnek és őket a rendiség sorrendjében 6 év 6 hónap, 6 év, illetve 5 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és e tartamokhoz igazodó közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte, továbbá személyenként 1-1 millió forint pénzbüntetést szabott ki velük szemben.
A büntetés-kiszabás során enyhítő körülményként vette figyelembe a másod- és harmadrendű terheltek büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy a vádlottak a lehetséges elkövetési módok közül viszonylag enyhébbet alkalmaztak, míg súlyosító körülményként értékelte a több ember sérelmére történő, társas elkövetést, azt, hogy a sértettek kizsákmányolása hosszú időn keresztül folyt, továbbá a hasonló jellegű cselekményeknek a törvényszék illetékességi területén történő elszaporodottságát.
Az ítélet nem jogerős, a fellebbezésre jogosultak három munkanapot tartottak fenn nyilatkozataik megtételére - áll a Miskolci Törvényszék közleményében.
