Ebben az eljárásban ugyanis van remény arra, hogy az elkövető megtérítse levélírónk kárát. Kérdezi levélírónk, hogy mit kell tudni erről az eljárásról, és valóban érdemes- e ezt az eljárást kezdeményeznie.
Az eljárást a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. tv. szabályozza.
Büntetőügyekben a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele a közvetítői eljárás keretében a büntethetőség megszűnését eredményezheti, vagy a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé.
Büntetőügyekben a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok gyámügyi és igazságügyi, illetve hatósági főosztályainak speciálisan képzett pártfogó felügyelő mediátorai járnak el.
A közvetítői eljárás csak a sértett és a gyanúsított önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a gyanúsított egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk. A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában.
A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. A közvetítői eljárás eredményes befejezése esetén a sértett a megállapodásban foglaltak szerinti kompenzációhoz jut. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a büntetőhatóságok a felfüggesztett büntetőeljárást folytatják. Vagyis a bűncselekmény sértettje a közvetítői eljárástól remélheti kárai megtérítését. Ha nem sikerül megegyezésre jutni az elkövetővel, a büntetőeljárás tovább folytatódik.
dr. Strassburger Gyula ügyvéd
