Ugrás a tartalomra

Afrika mosolygós arcát mutatták be az állatkertben

Létrehozva
Száhel napot tartottak csütörtökön a Miskolci Állatkertben rengeteg program kíséretében: így hívták fel a látogatók figyelmét a dél-afrikai Száhel öv – másképpen éhségöv – problémáira.

Ezt azonban igazi Afrika hangulatban tették, hangsúlyozva az élet örömét és mindazt a szépet, amit ez a szegény, vízhiánnyal küzdő régió nyújt.

Preview Image
Mocsári László képgalériája

Az állatkert gondozói első ízben rendeztek látványetetést a nemrégiben bemutatott Afrika-házban: a Nyíregyházáról érkezett oroszlánokat – a hím, Zeuszt és két, egyelőre elnevezésre váró feleségét – fákhoz kötözött méretes birkacombokkal csalogatták a kíváncsian várakozó látogatók hada elé. A lámpaláz azonban még az uralkodó osztályt is sújtja: az állatkert új királya (kissé félénken ugyan) belakmározott kettőt a kitett húsokból, a nőstények viszont csak köröztek a kifutón, nem akartak enni.

- Reméltük, éhesebbek lesznek, mint amennyire félénkek – még nem volt ilyen alkalom, hogy ekkora tömeg előtt ettek volna – mondta Darvas Katalin zoopedagógus, aki szerint az állatok egyébként megszokták már új lakhelyüket.

- Naponta körülbelül 5 kiló húst kapnak. Természetesen a ragadozóknál szükséges koplaló napokat is beiktatjuk: ezt hétfőn tartják. Amikor idekerültek, éppen csak belekóstoltak a kirakott ételbe, azóta viszont már elfogyasztják a megfelelő napi mennyiséget: ebből is látszik, hogy megszokták az új körülményeket.

Afrikapozitívan

Fotókiállítás, Afrika bazár és ütemdús zenés előadás várta a látogatókat a Száhel napon. Abdoul Camara szenegáli táncművész különleges műsora után a vállalkozó kedvűek elsajátíthattak néhány tánclépést is.

A programokat a Kultúrafrika alapítvány munkatársa, Szilasi Ildikó fogta össze.

- A kiállított, csodálatos fotográfiákat Lantai-Csont Gergely, díjnyertes fotográfus készítette. Egy része Madagaszkár jellegzetességeit mutatja be, más képeket Szenegálban rögzített: olyan pozitív momentumokat szerettünk volna lencsevégre kapni, amelyeken megjelenik a szolidaritás, a bölcsesség, a helyi kézművesség vagy éppen a multikulturalitás.

A szenegáli sabar dobok ritmusára kicsit másképp, valamilyen ősi vadsággal mozogtak a szellő ingatta bükki fák is. A táncos balantát járt vörös háncsruhába öltözve: ez az erős férfiak tánca volt a törzsi világban. Akkor mutatták be különböző szertartásokon, de egy győztes harc után is szokás volt eljárni. Bár harc nem volt, a lépéseket többen is utánozták, átvéve az Afrikapozitív életörömöt.    
 

Ez is érdekelhet

Nem csak a kilométerek számítanak – a Cserehátot is bejárhatjuk a Kéktúrázás Napján
SzabadidőMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénÉletmódEgészségKörnyezet
Október 10-én ismét egyszerre indul útnak több ezer túrázó az ország különböző pontjain. A Kéktúrázás Napján Petrovics Edina a Cserehátban, Rakacaszend és Felsővadász között vezeti a csapatát – egy 15,3 kilométeres, őszi túrán, ahol a táj mellett a vidék története is fontos szerepet kap.
Hűsítő kaland a vízparton – ezekre figyeljünk a kedvencünkkel
SzabadidőÉletmód
A fürdés igazi felüdülés a kutyáknak, de közben az is fontos, hogy odafigyeljünk rájuk és másokra is.
Tűzijáték stressz nélkül – így óvjuk kedvenceinket augusztus 20-án
SzabadidőBelföldKörnyezet
Augusztus 20. az ünneplésről szól, a tűzijáték erős hang- és fényhatásai azonban a házi kedvencek számára komoly stresszt és pánikot okozhatnak.
Gyerekként ő is vonattal utazott a Balatonhoz
SzabadidőMiskolcVilág
Nyári élményeiről mesélt Bánhidi Lilla, aki Miskolcon töltötte gyerekkorát, majd felnőttként elköltözött, később pedig megírta a Sorsod Borsodot. A könyv Margó-díjat nyert, ami minden évben a legjobb első prózakötetes szerzőnek jár.