Húsvét után negyven nappal, áldozócsütörtökön ünnepeljük Jézus Krisztus mennybemenetelét, amely idén május 9-re esik. Az ünnep magyar neve onnan ered, hogy a római katolikus egyházban hagyományosan eddig a napig lehetett elvégezni a híveknek a húsvéti szentáldozásukat. 

Régen ez volt a konfirmációs vizsga napja is, amikor a protestáns egyházakhoz ünnepélyesen csatlakoztak legifjabb tagjaik. Ezt a szokást elevenítette fel a Deszkatemplom gyülekezete. Egyébként általában a legtöbb református, illetve evangélikus közösségben is ebben az időszakban van a konfirmációs vizsga és fogadalomtétel. Az úrvacsora szentségével pedig legtöbbször először pünkösdvasárnapon élhetnek a frissen konfirmált fiatalok. 

Kaput nyit a mennybe

- Krisztus a húsvét, azaz a feltámadása és a mennybemenetele közötti időszakban megdicsőült testében volt jelen a Földön. Például megjelent a zárt ajtón keresztül és akár el is tudott tűnni. Azaz nyilvánvaló volt, hogy Jézus nem átlagos földi személy, hanem Isten fia. Emiatt az ekkor elhangzott szavainak is nagyobb súlya lehetett – nyilatkozta szerkesztőségünknek Almási Ferenc, a református Deszkatemplom gyülekezetének lelkipásztora. 

- Meghagyta a tanítványainak, hogy hirdessék az evangéliumot, kereszteljék meg azokat, akik hisznek benne és tanítsák őket, hogyan járjanak Isten útján. Aztán Jézus Krisztus a feltámadása után 40 nappal ment föl a mennybe a tanítványai szeme láttára. Valójában nem halt meg, hanem felemeltetett az égbe és végül egy felhő takarta el. Számunkra hívek számára a mennybemenetel nemcsak emlékünnep, hanem annak a bizonyossága, hogy a Messiás megnyitotta számunkra a mennyországban vezető utat. Helyet készített nekünk és a mennyben vele találkozhatunk majd – hangsúlyozta. 

Visszatértek a tradíciókhoz

A lelkész elmondta, hogy még a kommunizmus előtt, hagyományosan áldozócsütörtökön tették le konfirmációs vizsgájukat a protestáns fiatalok. Amikor Miskolcra, a Deszkatemplomba érkezett, azt tapasztalta, hogyha a vasárnapi istentisztelet keretében vizsgáztatja le a gyerekeket, akkor nagyon hosszúra nyúlik a szertartás és nem tudnak odafigyelni magára a fogadalomtételre. A régi szokást felelevenítve, végül fokozatosan áldozócsütörtökre tevődött át a konfirmációs vizsga a Deszkatemplomban. 

- A konfirmációs fogadalomtétel egyébként nem kötelező. A felkészítésről és a vizsgáról mindenki igazolást kap. Ez később is érvényes, ha a fiatal végül rászánja magát, hogy konfirmációs fogadalmat tesz és elköteleződik az egyház, illetve a gyülekezet mellett. Egy alkalommal erre is volt már példa – osztotta meg. Hozzátette, hogy igyekeznek mindig jó programokat szervezni a konfirmandusoknak, hogy közösséggé formálják őket. Például közös sütés-főzést, vagy táborozást. 

Több a felnőtt megtérő

Elárulta, hogy a konfirmációt sokszor a szülők kezdeményezik, gyakran hagyománytiszteletből, vagy, mert egyházi iskolába szeretnék íratni a gyermeküket. Viszont egyre több a felnőtt megtérő – a Deszkatemplomban zömében a Kereszt kérdések evangelizációs kurzus elvégzői - akiknek virágvasárnapon szokott lenni a fogadalomtétele. Habár az ifjú konfirmandusok gyakran kikopnak a közösségből, de a felnőttek nagy része megmarad gyülekezeti tagnak, sőt akár szolgálatot is vállal – tudtuk meg.