Az álmatlanság vagy más néven inszomnia az alvászavarok egyik leggyakoribb formája: a felnőtt lakosság nagyjából egynegyede átmenetileg szenved tőle. Tartós álmatlanság azonban – amikor az álmatlanság hosszú távon, akár három hétnél is hosszabb ideig fennáll – az embereknek csupán kisebb hányadát érinti. Az inszomnia többféleképpen is megnyilvánulhat: jelentkezhet elalvási vagy átalvási zavar formájában is. Elalvási zavarról akkor beszélünk, ha a lefekvés után több mint fél óra elteltével sem jön álom a szemünkre, míg az átalvási zavart az jellemzi, hogy az éjszaka folyamán többször is felébredünk, akár rövidebb időkre vagy akár csak egyszer is, de ezután nehezen, vagy egyáltalán nem vagyunk képesek visszaaludni. Ez utóbbi tipikus „menedzserbetegség" – a stresszes életmód gyakori velejárója.

Számos oka lehet annak, ha valaki elalvási vagy átalvási zavarral küzd. Elképzelhető, hogy a tartós stressz a bajok forrása, de életmódbeli problémák ugyancsak ide vezethetnek. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az alvászavarok, köztük az inszomnia mögött legtöbb esetben sokrétű, összetett problémarendszer húzódik, és ennek mindenképpen érdemes utánajárni. Ugyanis az agyunk alvás közben rendszerezi a napközben átélt élményeket, a kapott információkat. Amennyiben nem jut elegendő alváshoz a szervezet, könnyen kimerültté válhatunk, csökken a koncentrációs képességünk, nehézkessé válik a napi teendők elvégzése: a munkahelyi vagy iskolai teljesítmény messze elmaradhat az elvárásoktól. Előbb-utóbb muszáj foglalkoznunk ezzel a gonddal, és minél előbb ásunk a dolgok mélyére, annál gyorsabban oldódhat meg a problémánk.

Az alvászavarban szenvedők számára hasznos lehet néhány egyszerű házi praktika bevetése – a lefekvés előtti szellőztetés, meleg tej vagy gyógyteák kortyolgatása, esetleg a gyógynövényekből készült patikaszerek alkalmankénti használata. Súlyosabb esetekben ezek a megoldások sajnos mit sem érnek, így a legtöbben orvoshoz fordulnak segítségért. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy kifejezetten az alvászavarra specializálódott szakembert, esetleg egy alváscentrumot keresünk fel, mert ez esetben biztosak lehetünk abban, hogy nem csupán a tünetként jelentkező alvászavarra kapunk valami nyugtató-, vagy altatószert, hanem annak kiváltó okára is sikerül fényt deríteni. Az altatókhoz ugyanis könnyen hozzászokhat a szervezetünk, vagy idővel akár egy újabb problémával, a gyógyszerfüggőséggel is szembesülhetünk.

Alkalmanként bárkivel megeshet, hogy nem tudja magát kellően kipihenni az éjszaka folyamán, ami önmagában kellemetlen, de lényegében ártalmatlan probléma. Ha azonban a kialvatlanság tartósan nehezíti a mindennapi életünket, azzal mindenképpen foglalkozni kell. Mivel az inszomnia meglehetősen komplex probléma, első lépésként fel kell deríteni a mögötte húzódó okokat. Nagy segítség, ha az embert a gyógyszeres kezelés mellett pszichológus is támogatja: az úgynevezett kognitív terápia lendületet adhat a javulás felé vezető úton.