1

A Zsófia-kilátó lett idén az Év Kilátója, a Fehérkőlápa Turistaház pedig az Év Turistaháza – a két turisztikai létesítményen ennek apropóján avattak emléktáblát pénteken. Ahogyan arról beszámoltunk, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) idén harmadik alkalommal hirdette meg az Év Kilátója és az Év Turistaháza pályázatát, melyen a lakosság által beküldött magyarországi kilátókra és turisztikai szálláshelyekre lehetett szavazni.  A Facebookon zajló versengésen végül a Zsófia-kilátóra 7.800-an, a Fehérkőlápa Turistaház pedig 2.904-en szavaztak. 

A táblaavatás a Zsófia-kilátónál kezdődött, ahol először Bózsó Gyula, az Északerdő Zrt. műszaki osztályvezetője szólt, aki úgy fogalmazott: büszkeség számára, hogy Lillafüred megkapta az aktív turizmus fővárosa címet. 

- Lillafüred hazánkban egy olyan brand, ami megkerülhetetlen, nemcsak itt a térségben, de országosan, sőt külföldön is maximálisan értelmezhető és a budapesti, valamint a balatoni régió után a harmadik legkeresettebb, legaktívabb földrajzi desztináció. Az a tény, hogy Lillafüred most hivatalosan az aktív turizmus fővárosa lett, véleményem szerint ennek a helynek, és a hely turisztikai attrakcióinak az elismerése” – mondta.

A múlt és a jelen találkozik

A műszaki osztályvezető kijelentette, a Zsófia kilátóban egyesül a múlt és a jelen. „1900-ban már egyszer felavatták ezt a kilátót és most itt állunk, 122 évvel az eredeti építmény avatása után és elmondhatjuk azt, hogy az év kilátója lett. Ennek a kilátónak a történetét keretbe foglalja az összefogás, hiszen 1900-ban is egy nagyon széles társadalmi összefogás eredményeként épülhetett meg, melyben az Északerdő jogelődje, az Erdőkincstár is részt vett, a faanyaggal támogatta az építkezést. Most is ez történt, ugyanis egy konzorcium kellett ahhoz, hogy a Zsófia-kilátó újra felépülhessen, amiben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) mellett az Északerdő és az Egererdő is részt vett. Ehhez az összefogáshoz most Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ is csatlakozott” – mondta Bózsó Gyula, aki zárásként hozzátette: nemcsak az internetes szavazás bizonyítja, hogy a kilátók királynője megérdemli az elnyert címet, hanem az a tény is, hogy megnyitása óta folyamatosan tömegek keresik fel a létesítményt. 

Kiss János országgyűlési képviselő beszédében Miskolc és térsége turisztikai értékeit méltatta.  „Bár 1990-ben sokan úgy gondolták, Miskolc a rendszerváltás vesztese, az elmúlt 32 évben ez bebizonyosodott, hogy nem így van. Az azóta felnőtt nemzedék az ehhez hasonló fejlesztéseknek köszönhetően is meggyőződhet róla, hogy Miskolcnak számos kitörési pontja van és ezek egyike éppen a turizmus, a természetjárás” – jelentette ki az országgyűlési képviselő. 

A szürkeség a múlté

- Ma már bárki meggyőződhet róla, aki a városunkba látogat, hogy Miskolc nem a „nehéz, szürke nappalokról” szól, hanem sokkal inkább a csodálatos napsütéses bükki tájról és olyan látnivalókról, mint a Palotaszálló, a vízesés, a Szinva-patak völgye – ezt már Veres Pál, Miskolc polgármester jelentette ki. Ugyanígy említhetném a város másik három turisztikai desztinációját: a belvárost és az Avast, Diósgyőrt az újjáépülő várral, vagy éppen Miskolctapolcát, a fürdőivel, melyek közül a Barlangfürdő az energiaválság ellenére éppen a múlt héten tudott újranyitni, szintén a helyiek összefogásnak köszönhetően – utalt a városvezető arra, hogy a díjat is a miskolciak lokálpatriotizmusának, összefogásának köszönhetően nyerte el a két turisztikai attrakció. 

kiemelte, Lillafüred fejlesztése folyamatosan zajlik, ennek volt egy fontos mérföldköve a Zsófia-kilátó és a kisvasút teljes felújítása is, melyek kormányzati forrásból valósulnak meg. A polgármester köszönetet mondott az MTÜ-nek, a kormánynak a támogatásért. Hozzátette: Miskolc városa komplex fejlesztési tervet készített Lillafüredre, melynek segítségével – a megfelelő források segítségével – további turisztikai attrakciókkal bővülhet Lillafüred a jövőben.

Végül Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár szólt, aki beszédében az egészséges életmód fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a kormány az elmúlt években számtalan turisztikai fejlesztéssel járult hozzá ahhoz, hogy népszerűbbé tegye a természetjárást. „2010 óta több mint száz kilátót építettünk, vagy újítottunk fel, ez azért fontos, hogy legyen az embereknek céljuk, ha kirándulni mennek. Önmagában elindulni egy hegyre, az is izgalmas lehet, de ha van egy cél, ahonnan ráadásul gyönyörű panorámát láthatunk, akkor az egyből értelmet ad a túrának. Ugyanilyen okból kezdtünk országszerte kerékpárutak építésébe, turistaházak felújításába és egyéb turisztikai fejlesztésekbe” – jelentette ki az államtitkár. 

Sokaknak támpont

Az emléktábla avatását követően némi technikai átállást követően az esemény Fehérkőlápán, a turistaháznál folytatódott. Az eseményen megjelentek méltatták a létesítményt, valamint az azt üzemeltető közösséget is.
Böde Andrea, a Fehérkőlápa Turistaház vezetőhelyettese köszönetet mondott a díjért és az elismerő szavakért.

„Az elmúlt időkből az látszik, hogy szükség van ilyen erdei házakra, ahová be lehet kopogni, valaki eltéved, megéhezik, megszomjazik. Kellenek ilyen támpontok még azoknak is, akik nem jönnek be ide. A rendszeres vendégeknek pedig nemcsak fizikai, de lelki támpontok is lettünk. Sok barátunk lett vendégekből, akikkel elmélyült a kapcsolatunk és szeretik megbeszélni velünk gondolataikat. egyik barátunk egyenesen úgy fogalmazott: „egy óra beszélgetés veletek többet ér, mint egy pszichológussal töltött tíz óra” – mondta Böde Andrea, aki hozzátette: a létesítményt a jövőben kápolnával is bővítenék, de befejeznék az istállójukat, ami a lovastúrázóknak kedvezne, valamint napelemeket és elektromos kerékpárokhoz szükséges töltőt is telepítenének Fehérkőlápán.