Ugrás a tartalomra

Barna Sándor húsvéti gondolatai: „...látták, hogy a kő el van hengerítve”

minap.hu
Utoljára módosítva
2021. április 02. péntek 15:52
Barna Sándor. Forrás: Magánarchívum

 

2021 húsvétjára készülünk. A kereszténység legfontosabb ünnepére, amikor Jézus győzelmét ünnepeljük a bűneink és a halál felett. Mégis szokatlan ez a húsvét: mi, reformátusok, immár másodszor készülünk az ünnepre az egész világon zárt templomajtókkal. Üresek a templomaink. De üres Jézus sírja is! Ez a húsvét bizonyítéka annak, hogy hitünk nem az épülethez kötődik, hanem Jézus személyéhez és munkájához.

Nincs olyan jel, olyan művészi ábrázolás, amely megfelelőbben kifejezné Krisztus dicsőségét, mint a nyitott sír és az elhengerített kő. Üzenete nem az illúziók világába röpít el, hanem itt szólít meg, ebben a valóságban, a mindennapokban, amelyben az aktuális hírek után tudakozódsz, ünnepet tervezel, vagy tennivalóidon gondolkodsz, megélhetésedért aggódsz, betegséggel küzdesz. Sok aggodalom, bánat, gyász. Nyomasztó naponként értesülni arról, hogy hány újabb fertőzött van hazánkban, és hányan hunytak el az elmúlt napon a koronavírus miatt. De valójában nagy betegségek nélkül is megérkezik hozzánk az elmúlás. Kegyetlen valóságként van ott minden ember életében, mert a halállal szemben nincs alkudozás, csak tanácstalanság, üresség, levegőbe kiáltott miértek. Az ember tragédiája a halál, amelyben nincs happy end, boldog befejezés, helyette szomorúság van.

A húsvéti történetben sincs szó kitörő örömről először. Az asszonyok egy sírhoz mentek, mert akit szerettek, meghalt. Szemtanúi voltak szörnyű kivégzésének. Az úton arról tanakodtak: ki fogja elhengeríteni a mázsás követ, amivel Jézus barlangsírját lezárták. Tehetetlennek érezték magukat. De tudnunk kell, hogy amikor eljutunk emberi életünk végső pontjához, ahol mi már tehetetlenek vagyunk, ott munkálkodik Isten: elhengeríti a nagy követ, elhárítja a leküzdhetetlen akadályt.

Jézus meghalt a kereszten, megváltott bűneinkből, és húsvét hajnalán feltámadásával legyőzte a halált. Akik hiszünk benne, ígérete szerint nem a halál felé megyünk, hanem az Élet felé. Nem zsákutca a földi élet. Ennek ellenére szomorkodunk, ha gyászolunk, rettent a meghalás és sokféle bizonytalanság van bennünk, ha magunkra nézünk.

Tavasszal a természet újjáéledése csoda. Ősszel mintha meghalna a természet, az életnek szinte minden jelét elrejtik a lombhullató fák, a virágok visszahúzódnak a föld színe alá. De csak tavaszig, mert eljön az ideje a megújulásnak. Jézus ígérete: „Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.” egy különb tavaszt ígér. Hogyan lesz? Ő tudja! A Feltámadás ünnepén nézz az üres keresztre, nézz az üres sírra! Jézusban bízz, aki megtörte a halál erejét, aki majd melléd áll, és megcselekszi, amit csak ő tehet.

A vírus harmadik hulláma miatt valószínűleg a templomaink zárva lesznek, féltve magunkat és egymást, mi is bezártságban leszünk, de a húsvéti nyitott sír üzenete keresi szívünket. Ha megnyitjuk előtte, akkor új távlatok nyílnak előttünk.

Barna Sándor
református püspükhelyettes

További hírek

Olvasnivaló