"A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb megtiszteltetés" - jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap a Sándor-palota előtt megtartott, ünnepélyes beiktatásán mondott beszédében. Az államfő felidézte: "nem terveztem ezzel a szolgálattal, nem készültem erre a feladatra", de ha a sors váratlan helyzetek elé állít és szolgálatra hív, az elől nem szabad kitérni.

"Esküm szentesíti hazámhoz fűződő hűségemet és elkötelezettségemet" - fogalmazott, hozzátéve: a jogállamiság garanciáját nyújtó alaptörvény érvényesülése mellett mindig is kiállt. Kiemelte: elnökként mindenkor a magyar emberek méltóságának védelmezője kíván lenni, az elődei által "kikövezett" úton a jó példákat követni fogja, de igyekszik hozzátenni a maga "utcaköveit". "Az én támaszom, egész életem iránytűje a jog, ehhez mérten és híven kívánok dolgozni" - közölte. 

A köztársasági elnök megjegyezte, személyiségéből adódóan képtelen hajlékony értelmezési keretű vagy érdekalapon változó jelentésű fogalmi kerettel operálni, a jogállam fogalmát annak eredeti jelentése szerint csak úgy használja, hogy az állam működésének egésze a jognak van alávetve.
"Feladatom és szolgálatom mostantól más, mint amit eddig végeztem, de az alapértékek ugyanazok, mint amikhez eddig is hűen, határozottan tartottam magam. Köztársasági elnökként is az alaptörvény munkám sarokpontja, kerete és mércéje" - fogalmazott Sulyok Tamás, hozzátéve: az alaptörvény pontosan fogalmaz, a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Ez az egység az, amit nem lehet és nem is enged megbontani és ez a működési forma az, amelynek keretei között értelmezi a szolgálatát és melynek határait következetesen fogja őrizni és nem engedi átlépni - rögzítette.

Az államfő hangsúlyozta: a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság és a szabadság kiteljesedése akkor lehetséges, ha a polgárok és az állam célja közös. Nem lehet szembe menni az emberek akaratával, az államnak szolgálnia kell a polgárait - jegyezte meg.
Az állam sem működik ugyanakkor hibátlanul, ezeket a hibákat hivatott kiküszöbölni a jogorvoslati rendszer, az Alkotmánybíróság és a bíróságok munkája - mondta. Sulyok Tamás a jog alapján álló, értékközpontúságot követő együttműködést ajánlott, rámutatva: "Magyarország jövője, családjaink békéje és országunk stabilitása rajtunk áll". Kijelentette, köztársasági elnökként azért fog dolgozni, hogy a magyarok büszkék lehessenek majd történelmük most következő fejezeteire is.

Európaiságunk Szent István döntése, amelyet nemzedékek sora erősít meg folyamatosan mind a mai napig. A magyar ezért egyben európai, és nemcsak földrajzi, hanem szellemi értelemben is, de nem olvad bele, hanem összeforr vele, és ez a kettő nem ugyanazt jelenti - mondta.
"Mi, magyarként forrtunk össze Európa sorsával, sajátságunkkal gazdagítva azt, és mindaddig tudjuk erősíteni a kontinenst, amíg ezt magyarként tehetjük" - fogalmazott.

Rámutatott: feladatunk nehézségét az adja, hogy Európa jövője nemcsak rajtunk múlik, hanem az európai nemzetek összességén, a közösség minden egyes tagján. Hogy Európa tagadás lesz vagy ígéret, múlt vagy jövő, azt 27 állam polgárai döntik el - mondta, hozzátéve: ennek a döntésnek csak egyhuszonhetedéért tudunk mi, magyarok, felelősséget vállalni. Ezért is kiemelten fontos, hogy ebben a bizonytalanságban legalább mi, magyarok, álljunk biztos lábakon - jelentette ki a köztársasági elnök.

A köztársasági elnök kiemelte: a nemzetközi kapcsolatoknál a nyitottságban és a külhoni magyarokkal vállalt szoros kapcsolattartásban elődje kiváló példával járt előtte, melyet követni érdemesnek tart, erről az útról nem kíván letérni.
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legfontosabb eredménye, hogy ma Magyarország köztársasági elnöke nemcsak lelki értelemben hanem közjogi értelemben is felelős határon innen és túli honfitársaiért, aminek határozottan eleget is kíván tenni - hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy különös aggodalommal szemléli a háború sújtotta ukrán államban élő kárpátaljai magyarok életét.
Hozzátette, megbecsüléssel tekint a magyarországi nemzetiségekre, az ország történelmének és jelenének szerves és értéktöbbletet adó részére, nemzeti és kulturális önazonosságuk szabad megélésének támogatását pedig magától értetődőnek tartja. Kiemelten fontosnak nevezte továbbá a szomszédos országokkal, Magyarország regionális partnereivel a jó kapcsolatokat és a szoros együttműködést a visegrádi országokkal.

Ahogy a nemzetek között, úgy az ember és ember közötti zsinórmérték is a kölcsönös tisztelet - hangsúlyozta, hozzáfűzve: a törvény előtt mindenki egyenlő. Kiemelte: feleségével mindig azok mellett lesznek, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, a rászorulók, az elesettek, a bajba jutottak mellett.

A zsidó-keresztény kultúra, a keresztény hit és a belőle fakadó értékvilág elválaszthatatlan tőlünk, ezeréves államiságunk alapja, múltunk szerves része, jelenünk meghatározója - hangsúlyozta Sulyok Tamás, kifejtve: magyarként forrtunk össze Európa sorsával, sajátságunkkal gazdagítva azt, és mindaddig tudjuk erősíteni a kontinenst, amíg ezt magyarként tehetjük. Feladatunk nehézségét az adja, hogy Európa jövője nemcsak rajtunk múlik, hanem az európai nemzetek összességén, a közösség minden egyes tagján. "Ezért is kiemelten fontos, hogy ebben a bizonytalanságban legalább mi, magyarok álljunk biztos lábakon" - hangsúlyozta.

Első és legszentebb kötelességünk minden erőnket, tehetségünket arra fordítani, hogy Magyarország Magyarország maradjon, függetlensége sértetlenül fönntartassék - hangsúlyozta Sulyok Tamás, hozzátéve: emellett a megújulás szükségszerűségét sem szabad feledni.
Az államfő hangsúlyozta: a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság és a szabadság kiteljesedése akkor lehetséges, ha a polgárok és az állam célja közös. Nem lehet szembe menni az emberek akaratával, az államnak szolgálnia kell a polgárait - jegyezte meg.

Hozzátette: az állam sem működik hibátlanul, ezeket a hibákat hivatott kiküszöbölni a jogorvoslati rendszer, az Alkotmánybíróság és a bíróságok munkája. Figyelmeztetett arra is: ha egy állam büszke az általa elértekre és az erényeire, akkor a hibáit is vállalnia kell.
A közbizalomnak a 21. századi Magyarország kötőanyagának kell lennie, demokratikus államberendezkedésünk enélkül nem képzelhető el; bizalom nélkül nincs működőképes állam, gazdaság és jogrendszer sem - jelentette ki. Őszinteség nélkül nincs bizalom, az őszinteség pedig a dialógus meglétében mutatkozhat meg - közölte, ígéretet téve arra, hogy a kölcsönös megértést törekszik erősíteni a gyanakvás helyett, a tiszteletet biztosítani a gyalázkodás helyett.

Sulyok Tamás a jog alapján álló, értékközpontúságot követő együttműködést ajánlott, rámutatva: Magyarország jövője, családjaink békéje és országunk stabilitása rajtunk áll. (MTI)