Mester Edit tájékoztatása szerint idén szeptemberben egy mezőgazdasági beruházás alapozási munkálatai során egy csontváz került elő, ezért indult meg a régészeti leletmentés, amelyen több, másodlagosan temetkezési céllal is használt hulladékgödröt találtak.
Az első gödörben egy zsugorított helyzetű férfi csontvázát tárták fel, a csontokon tbc-re utaló elváltozásokat figyeltek meg. A szomszédos, két méter átmérőjű gödör alján eddig negyven koponya maradványait és a hozzájuk tartozó testek összekeveredett csontjait találták meg. A csontok közül előkerültek a középső bronzkori Füzesabony kultúra jellegzetes kerámiatárgyai, valamint sok egyéb háztartási hulladék – nagyon sok állatcsont, kagyló, halcsont – és egy kis bronz késpenge.
A leletek az i.e. 1700 körüli időből származhatnak, de a későbbi természettudományos vizsgálatok ezt még pontosítani fogják – mondta a múzeumigazgató. – A testek több mint fele gyermekeké, a csecsemőtől a kamaszkorúig – jegyezte meg Mester Edit, hozzátéve, hogy mivel látványos külsérelmi nyomokat nem láttak eddig, feltételezhetően valamilyen fertőző betegség gyorsan eltemetett áldozataira bukkantak. Ezt a részletes antropológiai vizsgálat fogja majd a későbbiekben kideríteni.
Mint rámutatott, modern természettudományos biorégészeti módszerekkel, több kutatóintézet bevonásával keresik a választ arra a kérdésre, hogy mi állhat a tömegsír hátterében. Az MTA Régészeti Intézete, az ELTE TTK Embertani Tanszéke, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára és a debreceni Déri Múzeum munkatársai segítenek a feltárás szakszerű befejezésében és a későbbi vizsgálatok elvégzésében – tette hozzá a múzeumigazgató.
Mester Edit kitért arra is, hogy Tiszafüred határában az egykori Tisza-meder közelében kisebb-nagyobb halmok találhatók, ahol az emberek már több ezer évvel ezelőtt megtelepedtek. Az Ásotthalom néven ismert lelőhelyen már a 19. században is kutattak a város múzeumának alapítói, a Majoros-halom nevű lelőhelyen pedig több mint ezer sírt tártak fel a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei.
