A 2038-ig szóló együttműködés a következő generációs hadronütköztető szupravezető alapanyagokból álló alkatrészeinek fejlesztésére és tesztelésére szól.

A CERN azért választotta magyarországi kutatói bázisának a Miskolci Egyetemet, mert itt egyszerre áll rendelkezésre a szupravezető anyagok fejlesztését és tesztelését lehetővé tevő műszaki és technológiai háttér, ami régiós szinten is egyedülálló. A most induló projektben összesen mintegy 30 miskolci oktató, kutató, doktorandusz és hallgató működik együtt a CERN tudóscsapatával. 

Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja úgy fogalmazott, egy olyan együttműködési megállapodást kötöttek 20 évre a világ legnagyobb atomfizikai kutatóintézetével, amely tartósan megalapozza a Miskolci Egyetem hírnevét ezen a területen. – Újra bebizonyítottuk, hogy nemzetközi, globális szinten is a legjobbat tudjuk nyújtani – hangoztatta, hozzátéve: a Műszaki Anyagtudományi Kar olyan kutatói kapacitással, az egyetem olyan infrastrukturális kutatói, fejlesztői kompetenciával, gépekkel rendelkezik, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy nemzetközi szinten is érdekesek legyenek a kutatószervezetek számára.

– Ilyen képlékenyalakító hengerállványa nincs a CERN-nek, ezt találta meg nálunk, ami országosan, sőt európai szinten is egyedi – fogalmazott Palotás Árpád Bence, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánja. Kifejtette továbbá: a Miskolci Egyetemen történik azoknak a szendvicsszerkezetű nióbium, nióbium-titán és réz lemezek egybehengerlése, amelyekkel egy különleges szendvicsszerkezetű anyag jön létre. – Ezt a kísérleti hengerállványt elsősorban alumíniumhengerlésre használjuk, de nem csak erre alkalmas: ahogy a mostani kutatás is mutatja, nióbium, vagy nióbium-titán ötvözetek hengerelésére is – emelte ki.

Mint megtudtuk, a kutatás következő lépéseként a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpontból érkezik Miskolcra néhány kutató, akik a konkrét atomfizikai kutatást végzik a CERN kutatóival közösen, és velük tárgyalnak majd arról, milyen lépéseken keresztül jutnak el oda, hogy a végén mágneses árnyékolásra alkalmas szupravezetőket tudnak létrehozni.

Októberben az egyetem háromfős oktató csoportja meghívottként szakmai látogatáson vehetett részt a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában, a CERN központjában, ahol olyan berendezéseket is megmutattak, amelyek földfelszín felett vannak, és ahol gravitációs kísérleteket végeznek.

Az egyetem vezetése abban bízik, hogy a tudástranszfer keretében megvalósuló projekt sikere újabb nemzetközi kutatási megbízásokat fog vonzani Miskolcra, így tovább fokozódhat a helyi kutatói közösség nemzetközi érvényesülése és láthatósága.

A CERN a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma. Itt üzemeltetik a Nagy Hadronütköztetőt (LHC), ami meghatározó szerepet tölt be a részecske- és atomfizikai kutatásokban. A jelenlegi fejlesztés alatt álló LHC várhatóan egy évtizeden belül a jelenlegi teljesítményének tízszeresét lesz képes leadni, amihez csúcstechnológiával fejlesztett és tesztelt, jelentős számú szupravezetőből álló alkatrészre lesz szükség.

A CERN az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete. Elhelyezkedését tekintve a francia-svájci határon terül el, Genftől kissé északra. A szervezet alapító okiratát 1954. szeptember 29-én 12 ország írta alá, jelenleg már 22 tagja van. Magyarország 1992-ben csatlakozott. A világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, itt található a Nagy Hadronütköztető (LHC), valamint a világháló, a World Wide Web (www) megszületése is a CERN-hez kötődik.