Itt a nyár, a meleg és a napsütés miatt pedig olyan termékek is gyakrabban használatban vannak, amik a hidegebb hónapokban pihennek. Természetes igény, hogy napi rendszerességgel használjuk az izzadásgátló dezodorokat. Az erős ultraibolya-sugárzás okozta káros hatások, mint a leégés vagy bőrbetegségek elkerülése miatt pedig nyáron naptejjel kenjük be a bőrünket. Nem árt azonban tudni, hogy a kozmetikai készítmények ezen két fontos csoportja milyen anyagokat tartalmaz, és hogy ezek hogyan fejtik ki hatásukat, illetve milyen veszélyt jelenthetnek a szervezetre.
A kozmetikumok jelentős csoportját az izzadásgátló készítmények jelentik. Közöttük gyakoriak azok a szerek, amelyek az izzadást fizikai módszerrel akadályozzák meg, nevezetesen úgy, hogy a készítménybe – akár spray formájában is – alumínium-oxidot vagy valamilyen alumínium-oxid-származékot kevernek. Ezek az oxidszemcsék testnedveinkben alapvetően oldhatatlanok, így a bőrre kerülve azon vékony bevonatot képeznek, amelynek szemcséi eltömítik a verítékmirigyek kivezető nyílását a bőr felületén. Ezzel valóban megakadályozható, hogy a verítékmirigyek által termelt váladékban különböző, hosszú szénláncú zsírsavak okozta kellemetlen szaghatás kialakuljon, akár negyvennyolc órán keresztül is, ahogyan az egyébként a készítmények hirdetésein, leírásain is olvasható.
Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az izzadás ilyen mechanikai jellegű visszaszorítása a testben működő verítékmirigyek működésének megzavarásával valósul meg, ami azt jelenti, hogy a mirigyekben termelődő váladék nem tud a szabadba ürülni. Ennek hatására a mirigyek károsodhatnak, és nem kívánatos szöveti változásokon mehetnek keresztül.
Titán-dioxidot azért kevernek a napozókrémekbe, hogy fizikai szerkezete révén nyelje el, illetve verje vissza a bőr felületére beeső – esetenként káros – UV-sugárzást. A napozókrémek és -tejek fényelnyelő faktorértékei általában a készítményben található titán-dioxid mennyiségével vannak arányban. A titán-dioxid az alumínium-oxidokhoz hasonlóan oldhatatlan az emberi bőr felületén található „oldószerekben”. Mindennek ellenére számos kutató van azon a véleményen, hogy a bőrfelülettel érintkező titán-dioxid a napsugárzás hatására gerjesztett állapotba kerül, majd az így szerzett energiatöbbletet kisugározza magából. Ez a másodlagos sugárzás hátrányosan érintheti a napozókrém használójának bőrét.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a kozmetikai készítmények illatanyagai, hatóanyagai sok esetben természetes eredetű nyersanyagokból készülnek: növényi illatanyagokból, állományjavítókból vagy hordozóanyagokból. A kozmetikai termékek alapvetően nem ártalmasak, viszont különösen az arra érzékeny embereknél okozhatnak egészségkárosodást.
Természetesen számos olyan készítmény létezik, amely nem tartalmaz alumíniumot, intenzív, kellemes illatával mégis képes elnyomni az izzadság következtében előálló kellemetlen szagot. Aki úgy tapasztalja, hogy a bőre különösen érzékeny, allergiás tüneteket, kiütéseket, foltokat vesz észre, lehetőség szerint bizonyítottan csak természetes anyagokból álló kozmetikai szereket használjon. Ha valakinél bármilyen, bőrrel kapcsolatos panasz jelentkezik, feltétlenül keressen fel egy bőrgyógyászt, és ne hagyatkozzon az interneten olvasható sok esetben ellenőrizetlen és minden tudományos ismeretet nélkülöző tanácsokra.
