Csöbör Katalin: akárcsak a reformkorban, most is kitartónak kell lenniük a magyaroknak

1

A reformkorhoz hasonlóan napjainkban is kitartónak kell lennie a magyaroknak azért, hogy elérjék céljaikat, érvényesítsék érdekeiket – jelentette ki Borsod Abaúj-Zemplén vármegye 1-es számú választókerületének országgyűlési képviselője ünnepi beszédében a Petőfi téren szombat délelőtt.

Csöbör Katalin úgy fogalmazott, a történelemkönyvekben fontos események gyakran csak egy-két oldalra vannak egymástól, a történelemben azonban hosszú idő telt el ezek között. Példaként hozta fel azt, hogy Széchenyi István birtokainak egy éves jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására, illetve azt a pillanatot, amikor Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt Pesten.

– Széchenyi István eddig példátlan felajánlása, melyet a reformkor nyitásaként szokás emlegetni 1825-ben volt, míg nagy költőnk világot megrengető verse 1848. március 15-én hangzott el tömegek előtt. Huszonhárom év telt el a két esemény között, ami alatt sok minden történt. Például egyre több és több magyar nemes áll be a reformkövetelések mögé. Követelik a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést, azt, hogy a nem nemes és a protestáns ember sem szenvedjen hátrányt a bíróságokon. Azt, hogy Magyarország újra egyesüljön a Habsburgok által önálló tartománnyá tett Erdéllyel, hogy legyen nemzeti bank, vagy hogy legyen önálló kormányunk, ami folyamatosan ülésezik, nem csak akkor, mikor az uralkodó adót akar emelni, vagy újat bevezetni – sorolta a politikus.

A törekvéseknek – folytatta – Bécs sokáig gátat szabott, Kossuthot, Táncsicsot vagy Wesselényit hosszú évekre bebörtönözték. „A reformok, az ország fejlesztése és a magyar önállóság ügye nem maradt magára, hiszen már korábban is, az 1840-es években is értünk el eredményeket. Például a latin helyett a magyar lett a hivatalos nyelv, de az elvhűség és a kitartás, az 1848 tavaszán ért célba. Mindez csak néhány pár oldal a könyvekben, de valójában húsz év rendíthetetlen kitartása kellett mindehhez” – hangsúlyozta.

Csöbör Katalin kiemelte, hogy a szabadságharc leverése után negyven év kellett ahhoz, hogy minden, korábban kívánt újítás életbe léphessen, de 1867-ben, a kiegyezés után végül megtörtént. Az országgyűlési képviselő ezután párhuzamot vont a reformkor és napjaink eseményei között.

– Nem egy és nem két terület van, ahol hasonlóan kitartónak kell lennünk. Unió – a trianoni szétszakításunk után százöt évvel most határellenőrzés nélkül juthatunk át Erdély földjére, a Felvidék irányába, ez már majdnem húsz éve így van. Azonban számos téma és számos terület van, ahol hasonlóan elszántnak kell lennünk, mert a reformkorhoz hasonlóan ma is ellenszélben mozgunk. A 21. században divattá vált mindent megkérdőjelezni és ma már jól látható, hogy a hagyományos polgári értékrend visszaszorulóban van, mert bizonyos erők a természeti törvényeket felülírva a nemek közötti egyenlőséget hirdetik. Mert fel akarják számolni az identitásunkat. De mi hisszük, hogy akkor szolgáljuk Magyarországot és a közös jövőnket, ha a családok mellé állunk – húzta alá Csöbör Katalin.  

A beszédet követően Petőfi Sándor szobrát Miskolc város képviseletében Tóth-Szántai József polgármester és Matiscsák Éva alpolgármester koszorúzta meg és hasonlóan emlékeztek pártok, civil szervezetek intézmények képviselői.

1

A hagyományoknak megfelelően az ünneplők felkeresték a fontosabb városi emlékhelyeket is. Ennek megfelelően a nap reggel Görgey Artúr, a Herman Ottó Múzeum előtti mellszobrának a koszorúzásával kezdődött. Hasonlóan emlékeztek az Avasi temetőben Szemere Bertalan, Palóczy László, Butykai József és Horváth Lajos sírhelyeinél, a Deák Ferenc, Lévay József, Szemere Bertalan és Gróf Széchenyi István szobránál, valamint Gróf Batthyány Lajos és Petőfi Sándor emléktáblájánál is.  

Az ünneplő tömeget utcaszínház kísérte az Erzsébet térre, ahol Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere és Fűtő Bence János Miskolc diákpolgármestere beszélt.