A kultúra napján, hétfőn délután ünnepélyesen nyitották meg a Régészeti Látványraktárt, amely hiánypótló régészeti témájú kiállításnak ad otthont. Az itt látható kiállítás címe a „Találmányok a földből”, amely arra a kérdésre ad választ, hogy miképpen jut el egy műtárgy a földből a vitrinbe. A régészeti anyag mellett a látogató megismerheti a négy géniusz: Marjalaki Kiss Lajos, Leszih Andor, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond pályafutását is, amelyet a Miskolci Múzeum köt össze.
A több mint kétezer kiállított lelet között megtalálható például Móra Ferenc decis üvegpohara is, amelyből borozgatott miskolci barátai társaságában az Avason, vagy a kora újkori Magyarország egyik legfurmányosabb maffiabűnügyének leletei, az 500 éves múltra visszatekintő csorbakői pénzhamisító műhely pénzérméi.
A megnyitón köszöntőt mondott dr. Szolyák Péter múzeumigazgató, Veres Pál, Miskolc polgármestere és dr. Cservenyák László, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének alelnöke.
– Szokatlan a kiállítás és szokatlan a helyszín is – vezette fel köszöntőjét dr. Szolyák Péter múzeumigazgató. Majd kifejtette, hogy a kiállítás azért szokatlan, mert elsősorban látványraktár, de okos is, amely a régészeten túl komoly irodalmi és miskolci vonatkozásokat is magában hordoz, történetesen azt, hogy Trianont követően miképpen alakult a város és az ország sorsa, és a trianoni történet hogyan hatott Miskolcra. Szokatlan a helyszín is, hiszen ez egy raktárbázis, amelynek a környéke 10-15 évvel ezelőtt még nagyon elmaradott volt. A környéket azóta rehabilitálták, a raktárépületet a múzeum külsőleg és tartalmilag is megújította, mintegy ezzel alakítva a városrész jövőjét. Szolyák Péter megemlítette, hogy az épületet úgy újították fel, hogy az igény szerint felfelé bővíthető legyen, és annak területén akár teljes építkezés is megvalósulhasson.
– Az a munka, ami a Herman Ottó Múzeumban folyik példaértékű és világszínvonalú – mutatott rá megnyitó beszédében Veres Pál polgármester – Egy 90 éves fénykép és egy megsárgult újság adta azt az impulzust, amelynek nyomán belevágtak ennek a formabontó régészeti bemutató helynek a megvalósításába. Azon a fotón a magyar és miskolci múzeumtörténet olyan nagyjai borozgatnak az Avas oldalában, mint Leszih Andor és Marjalaki Kiss Lajos. Az újságcikkben pedig Miskolc egyik nagy barátja, Móricz Zsigmond tett fel kérdést: Vajon mikor kapnak nagyobb megbecsülést a magyar múlt emlékei? – idézte fel a kezdeteket a polgármester. – Most pedig itt állunk annak a bemutatóhelynek a megvalósításánál, ahol régészek, technikusok és gyűjteménykezelők nap, mint nap dolgozzák fel a feltárásokon talált leleteket és értékeket. Több ezer tárgy egy helyen, nem egy hagyományos múzeum enteriőrben bemutatva, hanem egy raktárépületben, kicsit mintha az ásatásokon megtartott nyílt napra érkezne a látogató, bele abba a kalandos, varázslatos, mégis tudományos közegbe, amelyet a laikusoknak a régészet jelent – fogalmazott a polgármester.
A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetség elnökségének képviseletében dr. Cservenyák László alelnök mondott köszöntő beszédet, melyben kiemelte, hogy a Magyar Géniusz program keretében több mint 100 pályázat nyert támogatást állandó, időszaki kiállításokra és kutatási programokra. Ennek keretében 39 állandó kiállítás újult meg, amelynek része ez a mai kiállítás is. – Az, hogy mi marad meg egy adott korból, soha nem rajta múlik, hanem az utána jövőktől, akik folyamatosan megteremtik a hagyományát vagy óvják, megbecsülik azoknak értékeit. Ez a mai alkalom is erre példa – mutatott rá.
A beszédeket követően dr. Szörényi Gábor András projektvezető, régészeti és műemléki ügyekért felelős igazgatóhelyettes mutatta be a kiállítást. – Nem véletlen adtuk tárlatunknak a Találmányok a földből címet. Noha a találmányokat Móra Ferenc egyik munkatársa használta a kiásott leletekre, a kiállítás ennél mégis több, mert valójában minden tárgy egy-egy ásatási lelet, de ezenkívül a maguk korának innovációi is voltak – mondta. Szólt arról is, hogy az itt heverő műtárgyaknak legyenek azok szépek vagy csúnyák, kopottasak vagy verőfényesek, legalább négy elmesélnivaló történetük van. Mesélhetnek a készítésről, a használatról a pusztulásról – hogy hogyan kerültek anno a földbe – és szólhatnak újkori történetükről: a felfedezésükről, ásatásukról és a múzeumba kerülésről. Nem beszélve a mögöttesen rejtőző egyéb összefüggésekről. A tárlat ezeknek a történeteknek kíván teret engedni.
A kiállítás vizuális megjelenítését Á. Tót és Barátai Produkciós és Reklámügynökség készítette el. A megnyitón közreműködött Fandl Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház művésze.
