A TeatRom fesztivál közel hatvan színházi eseménnyel, koncertekkel és roma ízekkel várja a közönséget augusztus 15-23. között Miskolcon és a környező kistelepüléseken.
- A finanszírozásunk nagyon hektikus, az évtizedek során mégis sikerült olyan bázisokat kialakítanunk, ahol a fiatalok – mostanra fiatal felnőttek – színházi előadásokat hoznak létre – vezette fel lapunknak a fesztivál programjait Simon Balázs, a rendezvénysorozatot szervező Utcaszínházi Alkotóközösség vezetője. - Ennek eredményeképpen állt össze a műsorterv: három zenekar és öt színházi csoport ad majd több mint 30 előadást. Ehhez kapcsolódnak a profi színházak. A fesztiválon megjelennek a roma magas kultúra képviselői is.
A fesztivál résztvevői között szerepel, többek között, Csányi Sándor színművész, Müller Péter Sziámi AndFriends, a Romano Drom, a Vojasa és Parno Graszt formációi, a Romano Glaszo, a Tudás Hatalom Csoport, a Független Színház Magyarország, a Somnakaj musical, a Bélaműhely, a Ládafia Bábszínház, a Láthatáron Csoport, Nizsai Dániel bábművész és a Magyar Zsonglőr Egyesület artistái.
Külföldről olyan neves utcaszínházi együttesek érkeznek, mint a németországi Clowns Without Border és a szlovén Kud Ljud happening csoport.
Fesztivál vidéki színterekkel
Kilenc nap alatt tucatnyi helyszínen szerveznek színházi és zenés produkciókat, profi színházi előadásokat, koncerteket, alternatív utcai és cirkuszi megmozdulásokat és workshopokat. A fesztivál egyik központi helyszíne a miskolci Factory Aréna lesz. Emellett, hat csereháti kistelepülés és egy város - Rásonysápberencs, Alsóvadász, Kázsmárk, Méra, Felsővadász, Selyeb és Szikszó – ad otthont a vándorfesztiválnak.
A cél a profi roma és nem roma előadók, találkozzanak egymással, helyi, amatőr művészeti kezdeményezésekkel, egymással és az itt élő közösségekkel. A fesztivált szervező Utcaszínházi Alkotóközösség ifjúsági csoportjai saját szerzeményű előadásaikat mutatják be, de fellép a Szikszó Közmunkás Kórus, színpadra állnak a helyi népdalkörök, iskolai kórusok, a Máltai Szimfónia Program növendékei, a léhi M&M zenekar és a tomori Dorco Band. Érkeznek résztvevők Nyíregyházáról, egy adósságcsapdáról szóló fórumszínházi előadással, a Káva Kulturális Műhely trénereivel és a győr-moson-sopron megyei Csornáról, a Romungró Fiúk zenekar személyében, akik fafaragó bemutatót is tartanak, amikor éppen nem muzsikálnak.
Simon Balázs szilárd meggyőződése, hogy a kultúra a legfontosabb, talán egyetlen eszköze a romák felzárkóztatásának.
- Véleményem szerint fontosabb, mint az anyagi segély. Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz, szinte állati sorban tartott emberek számára hiába indítunk programokat. A romaság nagy része ezekkel azért nem tud élni, mert dolgozik bennük a bizalmatlanság a saját identitásukkal, kultúrájukkal szemben. Ez egyfajta önbizalomhiány. Képesnek kell lenni kijelenteni, hogy igen, én cigány vagyok, ez a múltam, ebből és ebből a környezetből jövök, ilyen nyelven szólok, ide jöttem, és elvégzem a munkámat. Ha valakinek ez a fajta önazonosság nem áll a rendelkezésére, akkor nagyon hamar kiesik ezekből a lehetőségekből. Ezek az emberek csak akkor tudják átlépni az árnyékukat, hogyha erős identitásra tesznek szert és értékként tekintenek önmagukra. Ehhez pedig a kultúra az egyetlen eszköz.
Tudományos szemmel
A fesztivál nyitónapján, augusztus 15-én egész napos konferenciát rendeznek a miskolci Városházán, amelynek előadói között neves roma értelmiségiek, kulturális-kormányzati döntéshozók, oktatási szakemberek, önkormányzati szereplők és roma önszerveződési aktivisták szerepelnek. Az esemény célja, hogy – öt nagy témakörben – a romaság kulturális és szellemi szükségleteit, lehetőségeit összegző állásfoglalásokat dolgozzon ki.
- A konferencia során szeretnénk a roma kultúrára fókuszálni, félretéve a romaságot övező mindenféle feszültséget – részletezi a szintén szabadon látogatható értekezlet témáit Simon Balázs, aki szerint öt szegmenst járnak majd körbe a szakemberek segítségével.
- Az első szekció témája, hogy alsó- és középfokú oktatásban milyen innovációs lehetőségek állnak rendelkezésre azok számára, akik a mélyszegénységben élőket szeretnék tanítani. A második szekció a művészetekre, a művésszé válás folyamatára fókuszál. Ennek az egyik iránya a művészet, mint pedagógiai fejlesztőeszköz, a másik pedig a kérdés: hogyan válhat valaki romaként művésszé, milyen felvevőpiac van erre jelenleg?
A harmadik szekció a roma kulturális, művészeti és oktatási intézmények kérdésével foglalkozik majd.
- Nagyon sokan emlegetik, hogy már milliós nagyságrendű magyar romaságról beszélünk, ennek ellenére teljes mértékben hiányoznak a kapcsolódó intézmények: a romákkal foglalkozó digitális és nyomtatott sajtó, könyvkiadás, filmek, zenék, művelődési házak. Televízió van, a Dikh tv, arról azonban, hogy ez mennyire hatékony, már megoszlanak a vélemények. Hogy pozitív dolgokat is soroljak, bizonyos egyetemeken léteznek olyan szakkollégiumok, amik biztonságos hátért nyújtva segítik a hátrányos helyzetű roma fiatalok beilleszkedését az intézmény életébe. Pozitív példaként említhető még a Snétberger Zenei Tehetség Központ is, ami egy mélyszegénységből érkező gyermekek képzésére szakosodott, zenei tehetséget támogató intézmény. Ezzel azonban véget is ér a sor, mert a Snétbergeren kívül ilyen típusú, hátrányos helyzetű roma fiatalok számára alapított intézetek nincsenek.
A negyedik szekció az antropológiai értelemben vett roma kultúra kutatásával, annak lehetőségeivel foglalkozik.
- Van magyarság kutatás, amerikanisztika, germanisztika és ugyanúgy létezik romológiai is. Ez a romaságnak, mint vándor, törzsi alapokból építkező, diaszpórában élő népnek a kultúráját kutatja.
Az ötödik szekció a roma önszerveződéseket vizsgálja.
A konferenciától Simon Balázs konkrét eredményeket is vár.
- Szeretnénk az öt szekcióban a szakértőktől rövid, de fajsúlyos, figyelemfelkeltésre alkalmas állásfoglalást kérni. Ezáltal szeretnénk tiszta, érthető üzeneteket megfogalmazni a romaság kulturális jövőjével, felzárkózásával, integrációjával kapcsolatban.
Színpadra vitt kérdések és válaszok
Az ingyenes művészeti fesztivál elsősorban színházi előadásokra épül, de olyan hagyományos fesztivál elemek is helyet kapnak benne, mint a spontán örömzenélés, mesterségbemutatók, közös főzés, iskolamarketing, és fórumszínházi események Szegedi Dezső, a Miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze vezetésével.
- Az egyik előadás során Makszim Gorkij Makar Csudráját mutatjuk be – beszélt a különleges műsorról Szegedi Dezső, aki nem csak a rendezői feladatokat látja el, de saját maga írta át az eredeti darabot is. – Egy színpadi adaptációt készítünk, ami több aspektusát is bemutatja a 19. századi cigányság életének. Többek között megjelenik a roma törvénykezés, a Krísz intézménye is. Ez a rész nem szerepelt az eredeti Gorkij műben, én írtam hozzá: szerettem volna bemutatni, hogy a cigányság nem csak úgy élt bele a vakvilágba, minden törvény nélkül, ennél azért árnyaltabb volt a helyzet.
A darab bemutatása után interaktív foglalkozást is tartanak, ahol a nézők és a színészek együtt beszélhetik meg a látottakat.
Szívesen veszik a támogatást
A szervezők nevében Simon Balázs arra kéri azokat, akik szeretnének részt venni a vidéki programokon, hogy regisztráljanak az esemény weboldalán.
- Karszalagot kap mindenki, az események ingyenesek, de a honlapunkon, a részletes programok mellett van egy egysoros regisztrációs mező. Azoktól kérjük ennek a kitöltését, akik szeretnék meglátogatni a kistelepüléseken rendezett programok valamelyikét. A miskolci eseményeken nem várjuk el ezt, hiszen a megyeszékhelyen már jóval nagyobb létszámú programokat szervezünk.
A fesztivál programjai ingyenesen látogathatóak, de szívesen fogadják a különböző mértékű felajánlásokat.
- Várjuk azoknak a támogatását, akik megtehetik – mondja Simon Balázs. - Minőségi kulturális programokat kínálunk: a műsorfüzetünk semmivel nem véknyabb, mint például a Kapolcsi fesztivál felhozatala; a színvonal is azonos. A célunk, hogy ezeket a programokat azok számára is elérhetővé tegyük, akik egyébként nem tudnák a részvételt megfizetni. A felajánlásokat azonban szívesen vesszük, ezt a honlapunkon lévő bankszámlaszámra tudják eljuttatni, akik szeretnének a pénztárcájukhoz mérten támogatni minket.
