1

Átadták a Miskolci Egyetem legújabb létesítményét, az egyetemi könyvtárból kialakított és bővített Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástárat. A nagyszabású ünnepélyes műszaki átadási ceremónia és bejárás május 29-én, szerda délelőtt volt. Az utolsó állomáson zenei játékkal Soós Gábor hegedűművész és Flach Antal csembalóművész közreműködött. 

A beruházás 13,2 milliárd forint kormányzati támogatásból valósult meg, megújuló energiák és a legkorszerűbb épületgépészeti megoldások alkalmazásával. Ennek eredményeként 2400 négyzetméter alapterületű felújított olvasóterem áll a hallgatók rendelkezésére szeptembertől. Az egyetemi közgyűjtemények raktári kapacitása 2500 folyó méterrel bővült. Az irodák mellett helyett kapott 20 ezer folyó méternyi irat tárolására alkalmas raktárhelyiség. Az épületkomplexum terveit a Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft. készítette el. A kivitelezést az Épkar Zrt. és a Fejér-B.Á.L. Építő- és Szolgáltató Zrt. végezte. 

Az épített örökség része

„Nagy nap ez a számunkra: a Miskolci Egyetem megújult könyvtárának és a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltár új épületének átadó ünnepsége. Ez a továbbiakban a két intézmény számára közös képzéseket, kutatásokat és konferenciákat tesz majd lehetővé. Egyetemünk a megújulás, a szellemi és fizikai építkezés időszakát éli, aminek jelképe lehet ez az átadás” – mondta köszöntőjében Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, aki felidézte az intézmény múltját. 

„Az egyetemi könyvtár állományának bővülése miatt vetődött föl először egy új könyvtár építésének ötlete. A természettel együtt lélegző, a nyitottságot szimbolizáló térbeli acélszerkezetre tervezett „repülő” épületet Tolnay Lajos építész álmodta meg 1963-ban, amiért később Ybl-díjat kapott. Ezzel a Miskolci Egyetem, Könyvtár, Múzeum és Levéltár hazánk épített örökségének részévé vált. Több mint ötven évet kellett várni arra, hogy az épület újjáéledhessen és funkcióját tekintve is beléphessen a 21. századba. Ma egyidejűleg hordozza magában a múltat és a jövőt” – adta tudtul a rektor.  

Ezt követően Puskás Pétert, az épületkomplexum főépítészét idézte, aki így vallott tervezett alkotásáról: „Az Egyetemváros közepén, a szabad szellemiség áradásának sétányán, a tudás megszerzésének és őrzésének fellegvára újjászületik.”

Egyedülálló együttműködés

„Sokan vagyunk itt, akiknek gyermekei vannak, de nekem, mint főigazgató van még húsz másik gyermekem. Az egyik, a Magyar Nemzeti Levéltál, amely 300 éves intézményként a legrégebbi magyar közgyűjtemény. Emellett van 19 vármegyében ugyanennyi vármegyei intézményünk és 54 településen úgyszintén. Utóbbiakat képletesen az unokáimnak tekintem” – fejtette ki viccesen Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója.

„Csodálatos volt látni a gyermeknek, ennek a létesítménynek a fejlődését, amit a Mi lenne, ha? kérdés felvetésének bátorsága miatt tudtunk megvalósítani. A mostani beruházással egyedülálló konzorcium, sőt tulajdonképpen barátság veszi kezdetét” – utalt ezzel a Miskolci Egyemre. 

Minőségi oktatást szolgál

„Több mint százéves múltja arra kötelezi a Miskolci Egyetemet, hogy a régió szellemi központja és élen járó intézménye legyen. A tudományos életet támogató fejlesztéseinkkel célunk, hogy egy dinamikus, az innovációra nyitott universitas hosszú távú jövőjét megalapozzuk, amely a gazdasági szereplők számára is értékes” - hangsúlyozta a beruházás jelentőségét Fükő László, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. 

„Szeretném kifejezni az örömömet, hogy egy ilyen létesítmény átadásán kapcsolhatjuk össze a minőségi kultúrát, oktatást, nevelést, kutatást és az építési ágazatot. Ezeknek igyekszünk az infrastrukturális hátterét biztosítani. Egy ilyen magasépítési beruházástól, mint, amilyen ez az épületkomplexum, azt lehet elvárni, hogy funkcionális, gazdaságossági, üzemeltethetőségi és esztétikai szempontból is rendben legyen” - sorolta Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkár. Kiemelte, hogy a létesítmény minden szempontból pozitív példa, amely további együttműködésekre ad okot. 

Mesterséges intelligenciával

„Ezzel a beruházással egy új, paradigmaváltó könyvtár és levéltár jött létre. A beruházás koncepciójának megfogalmazása és az infrastruktúra fizikai megvalósulása között hét év telt el 2017-től 2024-ig” – tudatta Szendi Attila, a Miskolci Egyetem, Könyvtár, Múzeum és Levéltár főigazgatója, majd ismertette a megvalósulás mérföldköveit. Az alapkőletétel 2021. június 24-én volt. 

Hozzátette, hogy a könyvtári és levéltári információ feldolgozásában ma már jelentős szerepet játszik a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása. Mesterséges intelligenciát az épületben is használni fognak a tanulás, valamint kutatás segítésére, különösen a disputa térben, a tanulóteremben és a konferenciateremben. 

Elmondta azt is, hogy az olvasóteremhez kapcsolódik a földszinti kávézó és könyvesbolt. Továbbá, hogy az egyetemtörténeti kiállítás és a Selmeci Műemlékkönyvtár kiállítóterei képezik az intézmény tudományos látványtárát. 

Fontos az értékmentésben

„Hatalmas összefogás eredményeként jöhetett létre ez a létesítmény. Az egyetemek és a közgyűjtemények összefonódása szinte természetes szimbiózis. Az itt található iratgyűjtemény jelentősége identitás meghatározó” - nyomatékosította Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. 

„A Miskolci Egyetem iratgyűjteményének határai jóval túlmutatnak az egyetem határain. Nem régen tűz áldozatává vált a selmecbányai kulturális negyed egy része, de a Miskolci Egyetem segítséget nyújtott az értékmentésben” – fűzte hozzá. 

Megosztotta, hogy most kezdődik az épület belakása, amihez minden strukturális erőforrás adott. A létesítményben az iratgyűjtésen túl, feldolgozás és restaurálás is folyik majd, amelyet új formában fognak kipróbálni.

 A város jövőjéért

„Azt szokták mondani, hogy az élethez szerencse kell, de itt a Miskolci Egyetemen ez nem elég, hanem csak a jó szerencse. Szerintem ez az épület ennek a jó szerencsének is köszönhető. Ezek a fejlesztések segítenek, hogy a Miskolci Egyetem helyt tudjon állni abban a versenyben, ami a magyar fiatalokért folyik. Ha jól mennek a dolgok a Miskolci Egyetemen, akkor Miskolcon is, hiszen biztos támasza az egyetem a város kulturális és gazdasági jövőjének. Nemcsak az erőben van hatalom, hanem a tudásban is” – foglalta össze gondolatait Kiss János országgyűlési képviselő. 

A szalagátvágásban részt vett:
Bernwallner Vilmos, a Fejér-B.Á.L. Építő- és Szolgáltató Zrt. projektigazgatója; Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója; Kolozsvári Zoltán, az Épkar Zrt. projektvezetője; Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora; Fükő László, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke; Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkára; Kiss János országgyűlési képviselő és Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.  

Az átadón jelen volt még:
Alakszai Zoltán, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye főispánja; Veres Pál, Miskolc polgármestere; Ignácz Dávid, Miskolc jegyzője.
Kis József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltár igazgatója; Puskás Péter főépítész, a Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft. ügyvezetője; Kalmár Zsolt, a Miskolci Egyetem gazdasági vezetője és Enghy Sándor, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia rektora.