Honnan ered a karácsonyfa hagyománya?

A karácsony ugyan egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek a hívek, de elvilágiasodott formájában és szokásaiban is közkedveltté vált a karácsonyi ünnepkör adventtől vízkeresztig.

Az örökzöldeket már az ókorban, a germánok, az egyiptomiak, a rómaiak és a kelták is tisztelték. A fenyőfa csillagászatilag a téli napfordulóhoz, illetve a keresztény vallásban a Megváltó Jézus születéséhez kapcsolható: ezt a fán, a sötétségen úrrá lett fény szimbolizálja.

A szokás Németországból származik. Az írásos emlékek szerint a 15. század végén állítottak karácsonyfát először, amelyet almával és ostyával díszítettek. A gyertyás karácsonyfáról a 17. század második felében tettek említést. A 19. század első éveiben pedig már Bécsben is állítottak karácsonyfát.

Hazánkban az első karácsonyfa Brunszvik Teréz nevéhez kötődik. Később egyre több helyen állítottak fát és díszítették fel karácsonykor, de csak a 20. században vált általánossá. A század közepén szinte minden családban szokássá vált. A magyar hagyomány szerint a karácsonyfát december 24-én, karácsony estéjén állítják és január 6-án, vízkeresztkor szedik le.

Oroszországban, a balti államokban, Angliában és Amerikában már december elején állnak a fák az otthonokban és sok helyen a kertekben is. Náluk egész december a karácsony jegyében telik.

A fa díszei nagyon változatosak. A karácsonyfa tetején kezdetben mindig csillag állt a betlehemi csillagot jelképezve. Később felváltotta a csúcs (a templomtorony jelképe), de mostanában a masni is szokásossá vált. Jellegzetes díszek a színes gömbök is, amelyek paradicsomi almafa gyümölcsét jelképezik, a gyertyák pedig a sötétségen úrrá lett fényt, amit manapság égők váltottak fel.

Famustra

Ma Magyarországon az árusított fenyőfák nem az erdőkből kerülnek ki, hanem termesztik őket külön erre a célra létesített telepeken, gyakorlatilag haszonnövényként, és utánpótlásuk is folyamatos.

– Egyértelműen a Nordmann-fenyő a legnépszerűbb és a legtartósabb karácsonyfa tekintetében – tudtuk meg Kiss Antaltól, a Larix Faiskola egyik tulajdonosától. Ennek a fának az az előnye, hogy nem lepereg a tűlevele, hanem rászárad a fára, sőt nem is szúr. Széles, sötétzöld levelei vannak. Ezt árulják a legtöbb helyen és ez a legdrágább fenyő, viszont tényleg a legszebb is – részletezte, hozzátéve: illata viszont nincs.

– A mai napig népszerű a lucfenyő, amit sokan összekevernek az erdei fenyővel. A lucfenyőnek rövid, zöld tűje van, és ennek a típusnak van igazán fenyőillata, az igazi karácsony illat.

Mint mondta, később jött be az ezüstfenyő, aminek van egy pici illata, de inkább a gyantát érezni, viszont rettenetesen szúr, ezt a legkegyetlenebb díszíteni.

Ez a három fenyőfajta az, amit leginkább megtalálhatunk a fenyővásárokon. Annak idején még árulták az erdei- és feketefenyőt, csak abból elég nehéz olyat nevelni, ami viszonylag sűrűre nő. A feketefenyőnek hosszabb a tűje, akár 10-15 centiméter hosszú is lehet. Az eredi fenyőnek 5-8 centis a tűje, és ritkásabb, de alapvetően nagyon hasonlítanak egymásra. Manapság már nem látni ilyeneket.

– Még a szerb lucot tudnám említeni, amiből földlabdásan sokat eladunk. Ez annyiban különbözik a sima lucfenyőtől, hogy a tű alja ezüst, és a teteje zöld. Attól függ, melyik szögből nézzük. Karcsúbb, tömörebb, sűrűbb fenyő, ami nagyon szép, főleg, ha kis korában megnyesik. Ez is nagyon szép tud lenni karácsonyfaként – sorolta.

Mit tegyünk, hogy minél később kezdje el hullatni a tűjét a karácsonyfánk?

Az a baj, hogy azok a fenyők, amiket a kereskedésekben lehet kapni, már viszonylag korán, – hetekkel ezelőtt – kivágnak, és mire odakerül a sor, hogy a lakásba kerüljön, már sok idő eltelt. Mostanában ráadásul nagyon enyhe a december, így szegény fa párologtat, és mire bekerül a lakásba, sajnos már másnapra mutatja a szárazság tüneteit, és harmad, negyed nap el is kezd peregni. Kiemelte: egyedüli titok, hogy minél később kell bevinni, és addig is minél hűvösebb, párásabb helyen kell tartani, még a nap se süsse, ha lehetséges. Lehet még öntözgetni a levelét is, mert amíg nedvesen tartjuk a tűleveleket, addig vissza tud nyerni némi nedvességet a növény a leveleken keresztül.

Természetesen sokkal tartósabbak azok a fák, amiket földlabdával veszünk – folytatta. Amennyiben valóban normális földlabdával rendelkezik, nem csak egy hozzágyúrt földdel, mint amit sokszor látni a piacon. Kereskedésekben, faiskolai árudákban az igazi földlabdás fenyők iskolázottak. – Egy méter fölött a fenyőket iskolázni kell, mert mire elérik az egy-másfél méteres kort, a karógyökér annyira lent van, hogy képtelenség egy földlabdába belezsúfolni ahhoz, hogy megmaradjon a fenyő – ezért szokták iskolázni. Ez azt jelenti, hogy méteres korban alávágnak a gyökerek alá, miután bojtosodni kezd. Ezek biztos, hogy tartós fenyők lesznek. Nyilván nem célszerű sokáig a lakásban tartani ezt sem: 10 nap után ki kell vinni, és közben oda kell figyelni az öntözésére is – emelte ki..

Fenyővásár

– Most még nem indult be igazán a fenyőfapiac – tudtuk meg Csurkó József eladótól. Az igazi vásár 24-e előtt 2-3 nappal indul be, de nagyon sokan még 24-én délelőtt indulnak fenyőfabeszerzésre. Addig az ember szinte csak dísznek van itt – mondta. Megerősítette, a Nordmannt és a lucfenyőt keresik leginkább, ez a két legkelendőbb. Véleménye szerint két féle ember van: akinek több, és akinek kevesebb pénz jut a fenyőfára. – A lucfenyő olcsóbb, mint a Nordmann. De nem is feltétlenül csak az ár a döntő, amikor karácsonyfát választanak: a lucfenyőnek van igazán fenyőillata, és ez az a régi, megszokott, „hagyományos” karácsonyfa.

Azért nem jó a nagy multiknál venni a fenyőfát, mert azt a rengeteg fát, amit ők árulnak, már kivágják november vége felé, és majd csak december 24-étől állítják fel a családok az otthonaikban. Tehát egy hónapot kvázi csak áll a kivágott fa. Egy őstermelő például, mint amilyenek mi is vagyunk, minden nap vág ki fát, így pár naposan kerülhetnek ezek a fenyőfák a lakásokba – fogalmazott.

Mint mondta, tíz évvel ezelőtt már elkezdték december 10-én a fenyőfa-árusítást, most viszont 3-4 nap maradt, amikor az emberek beszerzik a karácsonyfát. 24-én délután 1 óráig még jönnek a vevők. Amiatt is, hogy sokan bérházban laknak: egyrészt nem tudja hova tenni a fát, másrészt szeretné minél később bevinni a lakásba, hogy minél kevésbé peregjen a levele. Arról nem beszélve, hogy egyre többen vásárolnak műfenyőt, ezzel évekre elveszítik azt az vásárlót.

Mű vs. vágott

Műanyag fenyőt vásárolni igazán környezetkímélő dolognak tűnik első nekifutásra! Hiszen így elég csak egyetlen fát venni, és onnantól minden évben ugyanazt lehet használni – gondolhatnánk, de ez nem ilyen egyszerű.

Egy 2009-es kutatás szerint azonban – amelyben az üvegházhatású gázok kibocsátását, az erőforrások felhasználását és az egészségügyi hatásokat vizsgálták – legalább 20 évig kellene használni a műanyag fenyőfát ahhoz, hogy környezetkímélőbb legyen, mint a vágott fenyőfa. Ennél azonban sokkal hamarabb kidobják. A műfenyőket nagyon rosszul lehet újrahasznosítani: általában a hulladéklerakókra kerülnek. Tehát a mai szokások mellett a vágott fa környezetileg jobb megoldást jelent, mint a műanyag fenyő. Ugyan az elemzés Kanadára vonatkozóan készült, de valószínűleg Magyarországon is hasonló eredményt kapnánk.

Manapság egyre nagyobb teret hódítanak az úgynevezett alternatív karácsonyfák. Ezek legtöbbször hétköznapi tárgyakból, hulladékból vagy karácsonyi díszekből készülnek. Van, aki környezetvédelmi szempontból választja ezt a lehetőséget, van, aki a karácsonnyal járó anyagi terhek csökkentése miatt, más helytakarékosságból, vagy szimplán kreatív dekorációra vágyik.

– Én mindenképp az élő fára szavazok – nyilatkozta lapunknak Brevák-Kerekes Bernadett. – Már maga a beszerzése is hatalmas muri, segít az ünnepre hangolódni, ahogy együtt elmegyünk a nagy felfedező útra, hogy megtaláljuk a tökéletes fát. Arról nem is beszélve, hogy az utánozhatatlan illata teszi teljessé a karácsonyt. Lehet, hogy kicsivel könnyebbnek, vagy épp praktikusabbnak tűnik elsőre egy műfenyő díszítése, de szerintem pótolhatatlan két ünnep között a tűlevelekkel borított szobában sasszézni, hogy minél kevesebbe lépjünk bele. Számomra ez is hozzátartozik a karácsonyhoz, így én az előnyét látom az élő fának.

Simon Norbert és párja Nordmann-fenyőt fognak venni karácsonyra, de most még csak nézelődtek. – Nagyobb fát szeretnénk, és az biztos, hogy műfenyő szóba sem jöhet.

Kőhalmi Veronika már speciálisabb és szerencsésebb helyzetben van. – Nekünk élő fenyőnk lesz, de saját telekről. Mégpedig lucfenyő. Ezt 23-án szoktuk mindig kivágni, így vízkeresztig ki szokta bírni. Mi nagyon szeretjük ezt a fenyőt az illata és a hangulata miatt – emelte ki.

Azok, akik még nem szerezték be az idei karácsonyfát, ne essenek kétségbe, hiszen – ahogy olvashatták – még 24-én délelőtt is lehet majd válogatni a fenyőfák közül.