Közel félszázan vettek részt a részvételi programban, hogy kifejthessék véleményüket, észrevételeiket egy olyan, az előadók által is megosztónak nevezett témában, mint a városi közlekedés - ide véve úgy a kerékpározást, mint az autós és közösségi közlekedést.
Az érdeklődő miskolciakat és az előadókat, a facilitátorokat először Varga Andrea köszöntötte. Miskolc alpolgármestere felidézte, hogy 2021-ben fogadta el a közgyűlés a város részvételi koncepcióját, amivel a városvezetés elkötelezte magát, hogy a stratégiai döntéseket társadalmi egyeztetés előzi meg.
- Akik korábban már résztvettek ezeken a közösségi programokon, ők láthatták, hogy a párbeszéd pozitív eredményekre vezethet - húzta alá az alpolgármester, kiemelve: a részvételiség és az ügyek társadalmasítása egy tanulási folyamat a szervezők számára is, de mostanra beérett az erőfeszítés, hiszen egy valóban megosztó kérdést is fel tudnak ma már vetni.
- Lássuk tehát, milyen közös célokat lehet kijelölni, milyen jövőt képzelnek el a miskolciak. Ha ez az egyeztetés nem történne meg, talán sok, nehezen fenntartható beruházás születne - mutatott rá Varga Andrea.
Badány Lajos alpolgármester átvéve a szót kiemelte, a motorizáció drasztikus emelkedése minden nagyvárosban problémát jelent, legyen szó gazdasági tevékenységről, vagy a lakosság közlekedéséről. Az autók számának gyarapodása - mutatott rá - megterheli az úthálózatot, növeli a környezetterhelést, és rendszeresen okoz dugókat.
- Minden városvezetés felelőssége egy olyan hosszútávú terv kidolgozása, ami a fenntarthatóságot szolgálja. Tudni kell biztosítani az egészséges életvitelt minden polgár számára - húzta alá Badány Lajos.
Szunyogh László főépítész előadásában örömének adott hangot, hogy a városvezetés felkarolta a részvételiség intézményét, ami az ő munkáját is segíti, hiszen rendszeresen inspirálódik ezekből a beszélgetésekből. Elmondta, hogy jelenleg is tart a város fenntartható közlekedési stratégiájának felülvizsgálata.
Kiemelte, a városvezetés úgy véli, hogy „Miskolc adottságai folytán hazánk legélhetőbb nagyvárosának kell lennie”, ennek pedig elengedhetetlen feltétele az élhető és fenntartható közlekedés.
A mindenki számára ismert problémák (dugók, közösségi közlekedés nehézségei, parkolóhiány) mellett is állítja azonban a főépítész: jelenleg Miskolc közlekedése „rendben van”, főleg, ha más magyar nagyvárosokkal hasonlítjuk össze (elég csak a fővárosi gigadugókra, vagy például Szeged nehézkes közösségi közlekedésére gondolni).
Az előadók sorát Kunhalmi Zoltán, a Kerékpáros Miskolc Egyesület elnöke folytatta, aki a városi közlekedés legújabb trendjeiről szólt. Megemlítette például, hogy a vezető közlekedésbiztonsági filozófia ma már az, hogy a baleseti halál megelőzhető, ehhez az a legfontosabb, hogy az úthasználók ismerjék és betartsák a szabályokat. Hozzátette, ahogy a tömeg és a sebesség nő, úgy nő a felelősség is. Szintén új trend nyugaton, hogy a városokat visszaadják a gyalogosoknak.
Városfejlesztési tervekről beszélt Szopkó Tibor alpolgármester, aki szintén hangsúlyozta: Miskolcnak „minden adottsága megvan” ahhoz, hogy 20 éven belül az egyik legélhetőbb nagyváros legyen. Az egyik legnagyobb kihívást azonban a közlekedés jelenti. Fontosnak tartják azonban, hogy az előkészítés előtt álló stratégiát a miskolciak részvételével alakítsák ki.
Az előadásokat követően tematikus asztaloknál foglaltak helyet a résztvevők, ahol az adott témák szakértőivel lehetett beszélgetni. Ilyen téma volt az élhető város, a fenntartható közlekedés, vagy éppen a parkolás, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés fejlesztése.
A Miskolci Részvételi Program már kipróbált módszere ugyanazon az úton halad, amelyen a korábbi példák: az állampolgárok aktivizálása és bevonása az informálásukon keresztül. A Városi Est ugyanis a -1. fázisban szólítja meg az embereket, ahol a cél, hogy minél több releváns információt megismerjenek az érdeklődők. Ennek érdekében szakértői anyagok jelentek meg a https://tervezzukmiskolcot.hu/ weboldalon, az esten pedig szakmai előadások segítségével és tematikus asztaloknál mélyíthették tovább tudásukat a regisztráló állampolgárok.
