Föld Napja - közös erővel a mikroműanyag és a széndioxid szennyezés ellen
Tévedés lenne azt gondolni, hogy a műanyag és fémpalackok visszaváltási rendszerének bevezetésével már ne lenne tennivaló a globális hulladék kezelésével kapcsolatban. Az eddig legyártott műanyagok mintegy 73 százaléka a hulladéklerakókban, vagy a természetben pihen. Az eldobható, vagy egyszerhasználatos műanyagok lebomlása több száz évig tart, éppen ezért legalább ennyi ideig szennyezik a bolygót a folyamat közben keletkező mikroműanyagok.
Ezek az apró, általában 5 mm-nél kisebb műanyag darabok tartósan megmaradnak, rendkívül mobilisek és emiatt nehezen távolíthatók el a természeti környezetről. Sajnálatos módon egyre több mikroműanyag található a környezetben, többek között a tengerekben, a talajban, valamint az élelmiszerekben és az ivóvízben.
Az Európai Bizottság statisztikái szerint évente annyi mikroműanyag kerül a természetbe, amennyivel legalább 200-600 olimpiai szabványnak megfelelő úszómedencét meg lehetne tölteni. Másképpen szemléltetve: 2019-ben például 2100 teherautónyi műanyag-granulátum került a környezetbe, évente. Az Európai Bizottság éppen ezért azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra legalább 30 százalékkal csökkenti a környezetbe kikerülő mikroműanyag mennyiségét.
A Föld jövője a mi kezünkben van, így közösen tehetünk azért, hogy megóvjuk és megőrizzük azt a következő generációk számára. Idén is kiemelten fontos a szennyezés csökkentése, hiszen csak így védhetjük meg a bolygót a káros környezeti folyamatoktól.
Bolygónk megmentését nem lehet tovább halogatni
A globális felmelegedés kézzel fogható, tapasztalható folyamat, amely mindenkit érint. Amíg az éves átlagos középhőmérséklet Magyarországon 10 Celsius fok alatt volt az előző évszázad első évében, addig az ezredfordulón, tehát száz évvel később ez már 2,5-3 Celsius fokkal nőtt. 2020-2024 között pedig mindössze egyetlen egy alkalommal volt 13 Celsius fok alatt az átlagos középhőmérséklet. Az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett a hőségnapok száma is (amikor a hőmérséklet tartósan 30 Celsius fok felett maradt).
„Ezek a trendek arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberiségnek jóval fenntarthatóbb megoldások mellett kell letennie a voksát. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése kulcsfontosságú, hiszen alapvetően ez a jelenség tehető felelőssé bolygónk felmelegedéséért. A légkörbe jutó szén-dioxid ugyanis hőcsapdát képez, kvázi üvegházhatást idéz elő, tovább fokozva a globális felmelegedésből fakadó problémákat” – hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.
Bár a PET-palackok visszaváltása tavaly nyár óta lehetséges, ennek ellenére jelentős megtakarítást lehetne elérni ezen a téren, ha már eleve ki sem kellene szállítani őket az üzletekbe, illetve nem kellene gondoskodni azok visszagyűjtéséről. Mindez ugyanis károsanyag-kibocsátással jár, hiszen ezen áruk szállítását többségében közúton, teherautók segítségével végzik. Mivel a jelenleg az Európában eladott teherautók 95 százaléka dízelüzemű, ezért a visszaváltható PET-palackok szállítása komoly ökológiai terhelést jelent.
Mi lehet a megoldás? Kétség nem fér hozzá, hogy a legegyszerűbb és legpraktikusabb megoldás a jó minőségű csapvíz fogyasztása lenne a műanyag palackos víz hazacipelése helyett. Vagy, ha unjuk a tiszta vizet, a frissítők otthoni előállítása, például szénsavasító, azaz szódakészítő eszközökkel. A szánsavas szódát feldobhatjuk aztán sokféle szörppel, ízesítővel.
Egy modern szénsavasító palackkal akár ezer darab PET-palack spórolható meg, magyarán legalább ennyit nem kell legyártani és szállítani. Mindez könnyebbség a logisztikai lánc számára, de a természetet is kíméli. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése és a kevesebb forgalomba hozott műanyag palack pedig hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, amely biztosítja a jövő generációi számára a lehetőséget, hogy élhető környezetben éljenek. Minden egyes intézkedés, amely hozzájárul a CO2-kibocsátás mérsékléséhez, egy lépéssel közelebb visz bennünket egy egészségesebb és fenntarthatóbb jövő felé.
