Ugrás a tartalomra

Gáz van, babám! – feketén-fehéren a válságról

minap.hu
Utoljára módosítva
2022. október 02. vasárnap 08:27
Az energetikai szakértő arról beszélt, miért átverés a rezsicsökkentés, és hogyan hozta magát a kormány kényszerhelyzetbe.
Holoda Attila energetikai szakértő, olajmérnök, a Miskolci Egyetem docense

Friderikusz Sándora youtube-on meghallgatható – podcastjének 56. adásában Holoda Attila energetikai szakértővel, olajmérnökkel, a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi docensével, volt helyettes energetikaügyi államtitkárral beszélgetett a rezsicsökkentésről és a mostani energiaválságról. Arra, hogy télen lesz-e fény és gáz, világítás és meleg a magyar otthonokban, illetve az irodákban, röviden azt válaszolta Holoda Attila, hogy lesz. A fő kérdés szerinte az, hogy megtudjuk-e fizetni majd. A hosszabb indoklást és a téma mélyebb boncolását, ok-okozati összefüggéseit is kijegyzeteltük a beszélgetésből, ezt alább olvashatják pontokba szedve.

Rezsicsökkentés

Annak ellenére, hogy a számlákon minden hónapban szerepelt a megspórolt összeg, Holoda Attila átverésnek tartja a rezsicsökkentést. Azzal indokolja, hogy a feltüntetett számításokat mindig az intézkedés bevezetésének időpontjához, vagyis a 2012 végi árakhoz igazítják. Ekkor pedig magasan voltak a világpiaci árak.
- 2013-ban már látszott, hogy egy viszonylagos gázbőség éri el Európát, tehát árcsökkenés jöhet. Ez be is következett. Akkor már pontosan tudta a kormány, hogy ezzel jól fognak járni, közben az embereknek meg elmondhatják, hogy három ütemben csökkentették a gáz árát 25 százalékkal. Pedig ehhez képest jóval nagyobb volt a csökkenés – indokolja véleményét az energetikai szakértő, aki rámutatott, hogy míg a piacon 40-50 százalék volt az esés a 2012-es árakhoz képest, addig hazánkban mindössze 25 százalékkal olcsóbban érkezett meg a gáz a fogyasztókhoz.

A podcastben azt is kifejtették, hogy a rezsicsökkentés a tehetősebbeknek kedvezett jobban: amíg a legtöbben pár ezer forintot spóroltak, azoknak, akik több száz négyzetméteres ingatlanokat fűtöttek, jóval több pénz maradt a zsebükben, hála az intézkedésnek. Egyes esetekben százezres nagyságrendű spórolásról beszélünk, ez pedig nem észszerű elosztás, fogalmaztak.

Árvédelem és háború

- Orbán Viktor július 28-án azt mondta, hogy megvédik a rezsicsökkentést a háborús infláció ellenére is. Ezt az ígéretet azonban egy hónapig sem tartotta a kormány.
A mostani földgázhiány okai Holoda Attila szerint a járványidőszakra nyúlnak vissza. Visszaesett a termelés, megjelent a földgáz- és kőolajhiány a világpiacon, ez pedig kihatott a villamos energiára is. A szakértő szerint a távol-keleti piacok, ahol magasabb árat is megadtak, elszívták a 2018-19-ben még ránk ömlő, borzasztó sok földgázt Európa elől. Ez negyvenszeres áremelkedést hozott a megwattóránként számolva.

- A Gaspromnak volt egy tanulmánya tavaly, amiben azt írták, nagyjából 160 milliárd köbméter hiányzik az energiaigényhez képest világszinten. Erre a helyzetre jött a háború, ami föl is erősítette a problémát.
A volt energetikai államtitkár szerint Orbán Viktorék azzal számolhattak az idei választáskor, hogy gyorsan visszaesik a gáz ára, és némi veszteséggel kihúzza az állam ezt az időszakot. Az áprilisban bevett kommunikáció hamar megváltozott a választások után: Tusványoson a miniszterelnök már arról beszélt, hogy 2021-ben 296 milliárdos veszteséget okozott az államkasszának a rezsicsökkentés miatti árkülönbözet.

- Ebből kiderült feketén-fehéren, hogy az idei teljes évben, a mostani árakkal számolva 2000 milliárd forint lett volna a veszteség. Júliusban már látták, hogy nem fog egyhamar normalizálódni a helyzet, és azt mondták: ekkora pénz már nincsen, be kell avatkozni. Ezt persze igyekeztek úgy előadni, hogy a kormány valamennyire mégis tovább segíti a lakosságot.



Drasztikus változás

Holoda Attila – más szakértőkkel egyetemben – már a választás idején azon a véleményen volt, hogy nem tartható az árbefagyasztás, mielőbbi emelésre lesz szükség, hogy elkerüljük a még fájóbb intézkedéseket.
- A mostani beavatkozás már szükségtelenül drasztikus. Ha választások után elég bátor lett volna a kormány, megtehettek volna már bizonyos lépéseket, hogy elkerüljék a most kialakult helyzetet – állítja az energetikai szakértő, aki szerint a szigorítás fő problémája, hogy nem következetes: valaki a rezsicsökkentett árat fizeti, de ha ezt akár egy köbméterrel is meghaladja a fogyasztása, akkor máris átugrik egy olyan kategóriába, ahol ennek a hétszeresét kell kiadnia. Úgy véli, a kormány által számított árakat úgy állították be, hogy az valamelyest visszahozza a rezsicsökkentés miatt elszenvedett eddigi veszteségeket is az államnak.

Árszabás

Holoda Attila elmondta, kérdés az is, hogy a szolgáltató hogyan számolja ki az árait.
- Nem úgy van, hogy a kormány kimegy a világpiacra, és az aktuális árakon vesz 20 millió köbméter gázt, amit ugyanannyiért továbbad a fogyasztóknak. A földgázt hosszú és rövid távú szerződésekkel vásárolták, amelyek rögzített árakról szóltak. Vagyis nem a mostani világpiaci árakat fizették ki a gázért.
Hozzátette, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata lenne a szerződések ellenőrzése.

Summa

Holoda Attila szerint a jelenlegi tendenciák azt mutatják, sokan nem tudják majd kifizetni a számláikat. Itt kéne a kormánynak beavatkozni és segíteni. Mindezt a költségvetés terhére, ahogy azt például Norvégiában teszik. Nem kell olyanokra költeni, amik most tűrnének halasztást, mint például a Vodafone megvásárlása – hangzik el a podcastben.

További hírek

Olvasnivaló