Lappangó probléma, amiről még nagyon kevés visszajelzés érkezik, pedig egyre súlyosabb kérdéseket vet fel – így jellemezte az önveszélyeztető magatartást Juhászné Koós Edit jelzőrendszeri tanácsadó. A MESZEGYI munkatársa erről azon a konferencián beszélt, ami az országos jelzőrendszeri szolgálat működésének elmúlt egy évét értékelte. A tanácsadó arról is beszélt, hogy Miskolcon 16 jelzés érkezik feléjük, ami ebben a fontos kérdésben tájékoztatja a szakembereket.
– Ennél viszont jóval magasabb számról van szó. Miskolcon több, mint ötszáz ilyen eset lehet, a járási területen pedig talán még több is – tette hozzá Juhászné Koós Edit.
Kiknek kell jelezniük, és mit kellene jelezniük?
A jelzőrendszerben oktatási intézmények, védőnők, orvosok és a rendőrség is szerepel – derült ki a szakmai találkozón. Az adatok szerint a jelentést tevők közül az iskolák vezetik a sort, 45,16 %-al, őket pedig az óvodák követik több, mint 4,5 %-al. Ami azt is jelenti, hogy a MESZEGYI felé érkezett jelentések kicsivel több, mint fele a pedagógiai területről érkezik. Őket a védőnők, majd a gyámhivatal követi, majd a rendőrségi jelzések, végül pedig az orvosok.
A legnagyobb probléma az önveszélyeztetés mellett a kiskorúak veszélyeztetése, amiben a szakemberek szerint szintén javulhatna az arány. A szervezetek közötti együttműködés lenne a legfontosabb – állítják a résztvevők. Az összedolgozás pedig minden esetben a gyerekek érdekét kell, hogy előtérbe helyezze.
A MESZEGYI igazgatója szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tekintetében van még hova fejlődni, de a tavalyi év egy nagyon változatos esztendő volt. Több jelzés érkezett, aminek két oka lehet.
– Az elmúlt öt, tíz év viszonylatát tekintve elmondható, hogy nagyságrendekkel nőtt a jelzések száma. Átlagosan 5-10%-al. Ez egyfelől lehet jó tendenciának tekinteni, mert azt mutatja, hogy érzékenyebb a társadalom problémára, jobban kinyílt a szemünk, és problémának tekintünk olyan dolgokat is, amiket eddig nem, másfelől viszont negatív tendenciának is tekinthető, hiszen a növekvő szám azt jelenti, hogy romlik a helyzet, és egyre több az olyan típusú eset, ami már az ellátórendszerünk számára is láthatóvá kell, hogy váljon – mondta Gúr Péter Attila, majd hozzátette, hogy szerinte sajnos mindkét ok közrejátszik.
A MESZEGYI reagálva a szociális helyzet változásaira új szolgáltatásokat is bevezetett tavaly. Elindult a szociális diagnózis, felvételi esetmenedzserrel, és tavaly előtt indult ugyan, de 2019-re már kiforrt az óvodai, iskolai szociális segítés szolgáltatás.
Idén zárul az országos program
– Az Oktatási Hivatal a másodlagos szociális közegbe avatkozik be. A programban 400 intézmény vesz részt. Ebből 150 az óvoda. A projekt a lemorzsolódást tekinti legfőbb megoldandó problémának. Ebben teszünk komoly lépéseket. A lemorzsolódás csökkentése, esetleges megszüntetése kiemelt feladat – ezt már az Oktatási Hivatal képviselője mondta a szakmai találkozón. Pappné Bodolai Rita, tréner elmondta azt is, hogy az Európai Unió elvárása, hogy 18-24 évesek lemorzsolódásának arányát 10 % alá kell csökkenteni.
2016-os adatok szerint az uniós országok között Magyarország nem teljesít annyira jól. A lemorzsolódás aránya nagy volt, de folyamatosan csökken azóta.