Az egyebek mellett sallangokat, gyöngyös csipkéket és gyöngynyakékeket felvonultató tárlat megnyitóján Borkuti László, a kiállítás ötletgazdája, önkormányzati képviselő felidézte, hogy a Görömbölyi Galéria, mint kiállítóhely elsősorban az itt élő vagy helyi gyökerekkel rendelkező alkotóművészeknek kínál szűkebb pátriájukban bemutatkozási lehetőséget.
- A felkeresett alkotók örömmel élnek a lehetőséggel, mert büszkén vallják magukat görömbölyinek, és segíteni kívánják, hogy ez kiállítóhely, nívós tárlataival segítheti városrész kulturális presztízsét további gyarapodását - hangsúlyozta.
A szerdán megnyílt tárlaton Viszóczky Ilona, a Herman Ottó Múzeum etnográfus-muzeológus munkatársa ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Kiss Gabriella munkásságát. Emlékeztetett, az alkotóművész korábban néptáncos volt, és sárközi gyöngygallér volt az első munka, amit önmaga számára készített el és viselte is a szereplésein. De nem elégedett meg azzal, hogy a táncos fellépések kellékét lássa csupán a nyakékekben, egyre többet szeretett volna tudni a gyöngyékszerek viselésének rendjéről, változatosságáról, készítésüket is ekkor tanulta meg alaposan. Felismerte, hogy a hagyományos hazai paraszti kultúrában az ékszerek, különösen a gyöngyös díszítés két tájegységhez kapcsolható leginkább: az erdélyi Kalotaszeg és a dunántúli Sárköz népviseletéhez tartoztak a legváltozatosabban.
- Kiss Gabriella az elmúlt három évtizedben szakemberré, a legalaposabb ismerőjévé vált a kalotaszegi gyöngyös munkáknak. Nemcsak feltárta a helyben alkotott technikákat, mintakincset, hanem figyelemmel kísérte ezek változásait is – hangsúlyozta Viszóczky Ilona. Emlékeztetett, a kalotaszegi népviselet különleges részét képezik a gyöngyből készült darabok, azok viselési módja, alkalma hordozza együttes jelentésüket. Az egyes vidékeken a lányok ékessége volt a gyöngyökből készített fejviselet, a párta is. Sokszor az ékszerek, a különleges gyöngyök használatához mágikus, óvó, vagy bajelhárító, akár gyógyító hit kapcsolódott.
Kutatásai során Kiss Gabriella érdeklődését felkeltette a női fejviselet egyik sajátos eleme, a főkötőcsipke. Ez azért is különleges, hiszen a gyakorlatlan szem alig fedezi fel az asszonyok öltözetében a kontyra felvett főkötőt, a homlokon kiegészítő díszes csipkéből készített pántot, amiből a felkötött kendő alól alig látható fél, egy centiméter rész.
- A kiállításon számos ilyen darabot láthatnak, amit Kiss Gabriella készített el az eredeti minták alapján. Ezeknek a rejtett csodáknak nevezhető viseleti daraboknak feltárására végzett kutató munkájának eredményeként, tavaly decemberben jelent meg egy önálló kötete: Nádasmenti főkötők címmel – zárta összegző gondolatait Viszóczky Ilona.
A kiállítás megtekinthető a Görömbölyi Művelődési Ház nyitva tartási ideje alatt, március 27-ig, hétköznap 8-16 óráig, eseti látogatást tervezve érdeklődni a 46 360-471 telefon-számon lehet.
