Ugrás a tartalomra

Harmincöt éve történt a csernobili katasztrófa

minap.hu
Utoljára módosítva
2021. április 26. hétfő 15:46
1986. április 26-án hajnalban felrobbant a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű négyes reaktora. Pripjaty város több száz egykori lakója a "szellemváros" központjában emlékezett meg a harmincötödik évfordulóról.

A csernobili erőmű felrobbant 4-es blokkja az 1986. áprilisi baleset után

Harmincöt évvel ezelőtt ezen a napon történt meg a világot végleg megváltoztató atomerőmű-katasztrófa, az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában.

Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták, köztük erőművekben dolgozóknak felépített mintafalu, Pripjaty lakóit is. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették.

A Pripjaty pár nappal a robbanás előtt még a szocializmus győzelmét ünnepelte, nem sokkal később pedig már teljes káoszban próbálták menteni az embereket. A 4-es blokknál gőzrobbanás történt, a reaktor belseje kinyílt, majd több detonáció után bekövetkezett a zónaolvadás: a föld legszennyezőbb anyaga, a klórium 3000 fokos lávaként kezdett ömleni, megolvasztva a grafitot és a betont. Ezután sugárfelhő borította be Európa nagy részét. Svéd tdósoktól tudta meg a világ, hogy mi történt.

A katasztrófa következtében kiszabadult, hosszú életű radioaktív izotópok még ma is emberek millióinak életére vannak hatással, a felrobbant reaktorral pedig azóta sem tudnak mit kezdeni a szakemberek. Sőt, a romokat eredetileg beborító szarkofág fölé egy újabbat kellett emelni, de az is csak 100 évre nyújt megoldást – miközben a sugárzás több ezer évig velünk marad.

Megemlékeztek

Pripjaty város több száz egykori lakója a "szellemváros" központjában emlékezett meg a csernobili nukleáris baleset 35-ik évfordulójáról - számolt be hétfőn a TSZN hírtelevízió. A katasztrófa sújtotta település volt lakói az akkori robbanás bekövetkeztekor, pontban éjjel 01 óra 30 perckor 35 gyertyát gyújtottak meg a baleset áldozatainak emlékére.

Irina Mikicsak, az egészségügyi miniszter-helyettes hétfői tájékoztatóján közölte, hogy jelenleg Ukrajnában 2,5 millió csernobili áldozatot tartanak számon. Kiemelte, hogy január 1-jei adatok alapján 1,6 millióan vannak folyamatos orvosi megfigyelés alatt, köztük 317 769 gyermek.

Az ukrán vezetés az elmúlt években eközben főként arra koncentrált, miként tudja a csernobili övezetet turisztikai célokra felhasználni, hogy a területe ezáltal növelje az állami költségvetés bevételeit.

Új értelmezést kell adni

"A csernobili övezet a tragédia és az emlékezés helyszíne, egyben olyan hely is, ahol látni lehet, hogyan képes az ember leküzdeni egy globális katasztrófát. Új értelmezést szeretnénk adni: hogy a területre ne csak tiltott zónaként gondoljanak, hanem a fejlődés és az újjáéledés övezeteként" - fejtette ki Bohdan Boruhovszkij, a természetvédelmi tárca helyettes vezetője egy hétfőn megjelent lapinterjúban.

Szavai szerint a csernobili zóna kivételes turisztikai helyszín, ahol a látogatók elgondolkodhatnak azon, milyen következményekkel jár az emberi tévedés, de egyúttal tanúi lehetnek annak "az emberi hősiességnek" is, amivel ezt a hibát kijavították.

Pripjaty, a szellemváros.

2064-ig lebontják

Boruhovszkij elmondta, hogy mind a négy csernobili reaktort csak 2064-ig bontják le. Ukrajna úgy döntött, hogy a tiltott zónát a többi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek tárolására használja. Várhatóan idén nyitnak meg egy tárolót. Egészen a közelmúltig a kiégett fűtőelemeket Oroszországba szállították, így viszont a tisztségviselő szavai szerint Ukrajna évi 200 millió dollárt tud megtakarítani.

Jelenleg a tiltott övezetben, amely lakhatásra még mindig alkalmatlan, mintegy százan élnek, javarészt idős emberek, akik a veszély ellenére mégis visszaköltöztek otthonaikba.

Az állatok azonban a vártnál sokkal jobban viselték a sugárterhelést. Medvék, bölények, farkasok, hiúzok, vadlovak és több tucat madárfaj él az ember által elhagyott területen. Ukrán tudósok japán és német kollégákkal közösen kutatják ezt a jelenséget.

A napokban Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter közölte, lépéseket tettek annak érdekében, hogy az UNESCO felvegye a csernobili övezetet a világörökségi listájára.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

-
Miskolc és környéke
-
Miskolc és környéke