– A MÜHA hívott meg bennünket egy estre, amit örömmel el is fogadtunk. Amint ezt megtudta Kiss Zoli, nem volt nyugtunk – idézte fel a Herman Ottó Gimnázium tanárának kezdeményezését Grecsó Krisztián. – Azt ígérte, hogy csak egy rendhagyó irodalomóra lesz a könyvtárban negyven diák előtt – jegyezte meg derült izgalommal az arcán a költő, író és dalszerző gimis fellépése előtt.

Kiss Zoltán ötletgazdának legfőbb célja az volt a programmal, hogy a bezártság után a gyerekek végre újra megtapasztalják a szabadság érzését, hogy a koronavírus után valami újra összehozza őket, és megérezzék azt, ami az igazi valóság. – Amint meghallottam ezt a dalt, abban a pillanatban beindult a fantáziám. Képeket láttam arról, mennyiféle tanulási mód, mennyiféle szeretési mód létezik – mondta el a Miskolc Televíziónak az intézmény magyartanára. 

Az iskolában mindenhol matricák, poszterek és graffityk hívták fel a gyerekek figyelmét a péntek délutáni rendhagyó irodalomórára. Az iskola valamennyi diákja, mintegy nyolcszáz tanuló gyűlt össze az udvaron. Nem sok kellett hozzá, hogy mindez egyszer csak koncertté alakuljon. A programban a 30Y frontembere is örömmel vett részt.

– Miután az irodalom és a zene partvidékén mozgunk, és az iskola rendelkezik ezzel az izgalmas elkötelezettséggel, hogy a kortárs kultúrát a fiatalok elé tárja, így nem tudtunk ellenállni – indokolta meg Beck Zoltán, miért mondtak igent az intézmény felkérésére. Hozzátette, a „Hoztunk valamit magunkból” címet viselő előadásuk a teljes huszadik századi magyar költészethez kapcsolódik.

– Tudomásul kell vennünk, hogy a világban való benne állásunk nem azt jelenti, hogy független létezők lennénk. A világnak félig-meddig alakítói, félig-meddig pedig kiszolgáltatottjai vagyunk. Így van ez a költészettel is – vallja a zenész, aki elárulta: bemutatott daluk a téli fák képének különös metaforájából született.

A művészek anyanyelvünk olyan klasszikusaihoz köthető, énekelt verseket adtak elő, mint amilyen Weöres Sándor Bóbita-átirata. De Nemes Nagy Ágnes sorait is sikerült újraértelmezniük – a produkciót egy videoklip is megörökítette.

– Nemes Nagy Ágnest tárgyias költőnek nevezik, de szerintem nagyon érzelmes és finom költészet az övé. A „Tanulni kell” az én továbbírásomban egy hitvesi líra. A hűség, a ragaszkodás, az alázat és a lemondás verse – ecsetelte Grecsó Krisztián, kifejtve továbbá: próbálták a gyerekekkel azt megértetni, hogy az irodalom egy élő hagyomány, és amit ők írnak, az szintúgy a magyar irodalom része. Azt szerették volna megmutatni nekik, hogy az irodalom egy tükör, amibe ha belenéznek, megláthatják magukat.

– Meg kell tanulnunk annyival gazdálkodni, amennyit a sors és a Jóisten adott. A diákok ebből nyilván most még keveset értenek, mert övék a világ, s ez így is van rendjén – zárta gondolatait a József Attila-díjas magyar költő.