Hull az elsárgult levél – pedig még csak július van

- Csapadék mindössze 140-160 mm hullott január elejétől mostanáig a Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdőségeinek csaknem felét kezelő Északerdő Zrt. illetékességi területének jelentős részén – vezette fel a jelenség legfőbb okait Mihók István, az az erdőgazdálkodó cég erdészeti vezérigazgató-helyettese. Az átlagos csapadékmennyiség töredéke esett az első félévben, a légkör páratartalma pedig messze elmarad az ilyenkor szokásostól.

- A hegyvidéki források jelentős része elapadt, a patakok kiszáradtak. Az ország nyugati felével ellentétben, megyénkben a tavaszi gombaszezon gyakorlatilag elmaradt – ismertette Mihók István, aki szerint a komplett mezőgazdaság mellett a térség valamennyi erdőgazdálkodóját érinti az aszály, ami a meredekebb oldalakon, hegytetőkön, gerinceken, déli és délnyugati kitettségű, csekély termőrétegű talajon tenyésző erdőségeket jobban megviseli. A szárazság okozta károkkal kapcsolatban így fogalmazott:

- A fiatal erdősítésekben jelentős aszálykárok keletkeztek, természetesen itt a hiányzó csemetéket az őszi-tavaszi erdősítési szezonban pótoljuk. Azonban már az idős fák lombjának külső pereme, olykor a teljes lombkorona is elkezdett száradni, ami már a szakembereken kívül az erdőt látogató turistáknak is szembetűnő. Tovább rontja esztétikailag a képet, hogy a bükkmakk kupacsa – azaz a magház – már most, sok esetben beérés nélkül levörösödött, s nagy felületen mutat súlyosnak látszó képet. Aggodalomra nincs ok,

bár júliusban a máskor smaragdzöld bükk levélszíneződése szokatlan látvány és gazdasági kárral – úgynevezett növedékkieséssel – jár, ha az időjárás visszatér a normál kerékvágásba, tavasszal újra kizöldülnek erdeink.

A megoldás

A vezérigazgató-helyettes szerint az erdészek munkájukból adódóan folyamatos és közeli kapcsolatban vannak a természettel, pontosabban a rájuk bízott erdővel, annak növényeivel, állataival, gombáival, talajával. Állandóan figyelik a benne zajló változásokat, s a feltett kérdésekre magától az erdőtől kapják meg a választ. Az erdőben zajló, a természeti szempontokra és a gazdálkodásra egyaránt pozitív hatású folyamatokat igyekeznek kihasználni és gyorsítani munkájuk során.

- Az Északerdő Zrt. szakemberei is ennek megfelelően figyelik a helyileg is változó klíma hatásait, és annak megfelelően olyan erdőgazdálkodási módszereket vezettek és vezetnek be, amelyekkel mérsékelhető az időjárási anomáliák mértékének és gyakoriságának egyre gyorsabban növekedő hatása. A súlyos aszály hatásait mai szóval folyamatosan  monitorozzák nemcsak a Bükkben, hanem az erdőgazdaság vagyonkezelésében lévő valamennyi tájegységben.

Az erdőgazdaság nagy hangsúlyt fektet az idegenhonos fafajokból álló monokultúrák, azaz elegyetlen erdők átalakítására is: az elmúlt három évben több, mint 500 hektáron hoztak létre az erdészek őshonos fafajokból álló, elegyes, hosszú távon fenntartható és megújulni képes erdőket a már sok esetben pusztuló, leromlott egészségi állapotú luc-, erdei- vagy feketefenyvesek helyén.

- A már ismert fenyőpusztulással érintett területeken változatos új erdőket hozunk létre helyben gyűjtött magból, helyben termelt facsemeték felhasználásával, szakszerű talaj-előkészítés után, majd évekig ápoljuk, védjük a fiatal erdősítéseket. Ezen túl az Északerdő Zrt. illetékességi területén a felújítás alatt álló erdőterületek négyötöd részén természetes módon történik az erdőfelújítás, vegyes korú, vegyes záródású erdők létrehozásával, külön kímélve a ritka elegyfafajok egyedeit, biztosítva ezzel is a termőhely maximális kihasználását, a legállékonyabb, és megújulni képes erdők kialakítását – beszélt a jövőben beérő munkákról Mihók István.