Nem mindennapi kezdeményezéssel állt elő Pócs Alfréd László: azt szeretné, hogy a szkítákat (régebbi kifejezéssel: a szittyákat) nyilvánítsák Magyarországon honos népcsoporttá. Hogy nem egy zavart agymenésről van szó, bizonyítja, hogy 1371 magyar állampolgár mát támogatta is az ötletet.
Erről az érvényes aláírások ellenőrzése után tájékoztatta Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke Kövér Lászlót, a végső szót ugyanis az Országgyűlés mondja ki - írja a 24.hu.
A törvény szerint ehhez ezer magyar állampolgárnak kellett aláírásával igazolnia, hogy a magyarországi szkíta kisebbséghez tartozik, a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelel. Azt kérték, hogy az Országgyűlés a nemzetiségi törvény alapján a szkíta népcsoportot ismerje el nemzetiségként.
A Nemzeti Választási Bizottságnak ilyen ügyekben kötelező kikérnie a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását is. Nos, Freund Tamás jelezte: a magyarországi, magukat szkítákként azonosító közösség honos népcsoporttá nyilvánítását a tudós testület nem támogatta.
Szerintük ugyanis nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényes feltételei annak, hogy több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon.
A lap megjegyzi, hogy a szervező Pócs Alfréd László a koronavírus-járvány idején vírusszkeptikus orvosként került be a hírekbe, a gyöngyösi kórház elbocsátotta, a Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle.
A szkíták az ókorban Európa és Ázsia füves pusztáin, főleg a Fekete-tengertől északra élt lovas nomád népek voltak. A görögök élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn velük. A régies, irodalmi nyelvben a magyarok és hunok közös őseinek tartott harcias, bátor keleti néppel azonosították őket.
(A külső kép illusztráció, forrás: Pinterest)
