A pénzkövetelések jogszerű érvényesítésére szolgáló gyors és hatékony jogintézmény a fizetési meghagyásos eljárás. A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás, a szabályait a 2009. évi L. törvény tartalmazza. Ha a pénzbeli követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, akkor a követelés nem per indításával, hanem fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesíthető. Vagyis ezen összeg alatti pénzkövetelés csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető, kivéve, ha nincs a kötelezettnek ismert belföldi idézési címe.

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Ez azt jelenti, hogy magánszemély bármelyik közjegyzőhöz benyújthatja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti papíralapú kérelmet. A jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.

Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor kell megfizetni. Mértéke a pénzkövetelés - az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított - összegének 3 százaléka, de minimum 8 ezer forint.

Amennyiben a kötelezett a jogosult követelését elismeri, vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenöt nap eltelte után jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.

Ha a kötelezett a jogosult követelését nem ismeri el, azaz kellő időben ellentmondással él, az eljárás perré alakul. Az ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell írásban benyújtani a fizetési meghagyás kézhezvételét követő tizenöt napon belül. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, és mint peres eljárás, a bíróságon folyik tovább.