Az európai uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és a Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez – közölte a 24.hu cikke szerint az Európai Tanács elnöke, Charles Michel Brüsszelben, az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón.

Ez azt jelentheti, hogy megszűnhet a határellenőrzés többek között a magyar-román határnál. Eredetileg már január 1-jén csatlakozhatott volna Románia a Schengeni-övezetre, de azt Ausztria megvétózta.

További fejlemény, hogy a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának.

A tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatás folyósításához is, és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést.

Megegyeztek ugyanakkor az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szövegének pontosítása van hátra. Az újabb uniós megszorító intézkedések egyebek mellett az orosz energiaszektort érintik, valamint segítik a globális élelmiszer-ellátást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog. Felhívta a figyelmet, hogy jövőre Európában 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak. Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.

A bizottsági elnök méltatta az EU cseh soros elnökségének tevékenységét, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. "A cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében” – fogalmazott az MTI tudósítása szerint.