Kérdések és válaszok az energiaárak emelkedéséről és csökkenéséről - egyszerűen, érthetően

Azt tudom, hogy drágult minden energiafajta ára. Ám azt is olvasom, hogy augusztushoz képest jelentősen csökkent például a gázár. Ez azt jelenti, hogy kevesebbet kell majd fizetnem?

A jó hír az, hogy erre megvan az esély, hiszen a gáz tőzsdei ára az elmúlt hetekben is csökkent. Abban bízhatunk, hogy ha ez a tendencia folytatódik, olcsóbb lehet a fűtés. Ha nem tör ki újabb háború, nem történik valamilyen természeti katasztrófa és nem bolondul meg az energiapiac, akkor nem várható újabb jelentős drágulás. Van viszont egy magyarországi kockázat, mégpedig az, ha a magyar kereskedők, köztük az MVM fenntartja a mostani magas árakat. Ez viszont minden fogyasztótól független és amiről adott esetben a kormány dönt.

Miért csak a vezetékes földgáz ára emelkedett ennyire durván? A PB palackoké is feljebb ment, de nem ennyire. Hogy van ez?

Ez azért van, mert a PB palackokban probán és bután gáz van, amiket a kőolaj finomítása során választanak szét a nyersanyagtól. (A földgázmezők gázfeldolgozó üzemeiben is csinálják ezt.) Ezért a PB palackok ára a kőolaj hordónkénti árától függ, az pedig nem drágult annyit, mint a földgáz.

A gázt most már értem. Mi a helyzet az árammal? Paks nem ad eleget?

Kezdjük a második kérdéssel. Paks nem fedezi a teljes hazai villamos energia igényt, vagyis importálunk belőle több szomszédos országból is, az árat pedig a kereskedő - jelen esetben az MVM - határozza meg. Ehhez kell igazodnia Miskolcnak és mindenkinek. Az áram és a gáz ára összefügg valamelyest, ugyanis vannak gáz-erőművek, amelyek áramot termelnek. Ha esik a gáz ára, valamennyire az áramé is esik majd. 

Áramot sokféleképpen lehet termelni. Mi a helyzet a nap és a szél adta lehetőségekkel?

Jogos felvetés. A rossz hírrel kezdjük: aki otthon akar áramot termelni napelemekkel, megteheti. Ám mostantól a kormány döntése miatt csak maga használhatja fel, nem lehet bekötnie a villamos hálózatba, pedig azzal nemcsak, hogy csökkentené a fizetendő összeget, hanem még “kereshetne” is. A szélenergia felhasználását érthetetlen okból nem támogatta eddig a kormányzat.

És mi van a Bécs felé vezető, M1 autópálya melletti szélerőmű parkkal? Az kié?

Az nem magyar, hanem osztrák tulajdon és még 2012 előtt építették, amikor lehetett. Alsózsolcánál is van egy, az is akkoriban épült. Az M1 melletti azért érdekes, mert az ott termelt áram Ausztriába megy, és abból bizony valamennyit vissza is vásárolunk, ha a szükség úgy hozza. Mint az előbb is írtuk, Paks ugyanis nem termel elég áramot, ezért vennünk kell másoktól, például Ausztriától, abból az áramból is, amit amúgy Magyarországon termelnek meg.

A távhő is a tízszeresére drágult. Az is olcsóbb lesz majd?

Csak az intézmények és a cégek számára drágult a távhő, a lakossági szolgáltatás ára csak minimálisan változott. Bízzunk benne, hogy a gáz árának csökkenésével az is mérséklődik majd. Viszont meg kell jegyezni, hogy a távhő árat sem a város vezetése találta ki. Egy szeptember utolsó napján kihirdetett és október elsejétől hatályos kormányrendelet határozta meg, mennyiért kell a MIHŐ-nek átadnia a felhasznált hőmennyiséget a fogyasztóknak. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a lakosságot egyelőre nem érinti, csak az önkormányzatokat, intézményeket, vállalkozásokat.

A távhő ára mi alapján dőlt el?

A kormányzat döntött róla egy bonyolult számítás alapján. Miskolc esetében az volt a szerencse, hogy itt geotermikus energiát is használnak a távfűtésben, ami jóval olcsóbb, mintha például kizárólag gázerőmű adná a meleget. A geotermikus energia aránya a lényeg, ehhez igazították a hatósági árat. Debrecenben például még drágább az ár, mint Miskolcon, de van még sok hasonló település, ahol nem tízszeres, hanem ennél jóval nagyobb áremelkedést is láthatunk az intézményi és céges fogyasztóknál.

De miért nem használunk akkor több geotermikus energiát?

Ez egy jó kérdés. Magyarországnak hatalmas tartalékai vannak ebben - Izland után a második legtöbb geotermikus forrás található hazánkban. A technológia jó ideje ismert, de érthetetlen okból ezt eddig nem használtuk ki. Most úgy tűnik egyre fontosabbá válik, bízhatunk benne, hogy a jövőben még többet használunk majd fel, az pedig csökkentheti a távhő árát. Ehhez viszont új kutakat kell fúrni, ami költséges, de megéri.

Lesz még olcsó a gáz, az áram és a távhő?

Sem jósok, sem varázslók nem vagyunk, de azt azért nem árt tudni, hogy például az olaj árában hatalmas kilengések voltak az elmúlt években. 2014 februárjában a Brent típusú olaj ára 110 dollár körül mozgott, két évvel később 2016-ban ugyancsak februárban 37 dolláron állt. A COVID előtti évben 2019 decemberében 65 dollárba került egy hordó, majd jött a vírus és a home office, 2020 tavaszán beesett 25 dollár közelébe. 2022 július elején 115 dollár volt ugyanez. Ha ebből indulunk ki, akkor bármi is lehet és annak épp az ellenkezője is. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy felelősebben és takarékosabban kell bánnunk az energiával, nem csak az ár, hanem a környezetünk miatt is.

Tényleg csak a brüsszeli szankciók tehetnek arról, hogy elszabadultak az árak?

Mint az előbbi, olajról írt válasz is mutatja, az árak folyamatosan változnak Brüsszeltől, Budapesttől függetlenül. A kormány most mindenért az Európai Uniót hibáztatja, csak azt felejtik el hozzátenni: a szankciók amiatt születtek, mert Oroszország lerohanta Ukrajnát. Kétségtelen, hogy Magyarország eddig nem kerülhette meg Moszkvát, hiszen Paksot oroszok építették, a gáz onnan jött, csakúgy, mint az olaj. Ez egy nehéz helyzet, de képzeljük el, hogy valamelyik szomszéd ország megtámadja Magyarországot. Vajon nem azt várnánk, hogy az agresszort büntesse meg az Európai Unió vagy a NATO? Másrészt pedig, mind az infláció, mind az energia-áremelkedés már a háború (2022. február) előtt elkezdődött.

Oké, de nekünk az a fontos, hogy az energiabiztonságot ne fenyegesse semmi.

Ezért lényeges, hogy a jövőben minél többféle, és ha lehet egyre növekvő mértékben megújuló energiát használjunk fel. Mint írtuk, geotermikus energiából szerencsére van bőven nálunk. Azt lehet fűtésre és áramtermelésre is használni. Napelemparkok szerte az országban épültek, ebből még több kell. A szélenergiát eddig nem támogatta a kormányzat, most talán változik a hozzáállás.

Én személy szerint vagy a családom mit tehetünk?

Ez nem könnyű kérdés. Az biztos, hogy érdemes odafigyelni az energiafogyasztásra. A családok nagy része már most is ezt teszi, a számlák ugyanis kegyetlenül érkeznek. Egységes megoldás nincs, hiszen nagy különbség van egy panellakás és egy többgenerációs családi ház között.

Ami a fogyasztást illeti: apró lépésekkel csökkenthetjük az energiafelhasználást. Ha egy szobában nincs senki, ne égjen a lámpa, amit nem árt egyébként cserélni LED izzókra, azokkal is sokat megtakaríthatunk. Ha nem nézzük a tévét, ne legyen bekapcsolva. Ha megtehetjük, igazítsuk a fűtést úgy, hogy csak akkor legyen meleg, ha otthon vagyunk, ne állandóan. Ha azon gondolkodunk, hogy felújítjuk az otthonunkat, kérjünk szakmai segítséget. Miskolc önkormányzata a Gondoskodó Miskolc program keretében energetikai szakértőket kért fel, akik ingyenesen állnak az Önök rendelkezésére. Sokan pedig éltek a LED-csere programmal, amiben ingyen kaphattak energiatakarékos izzókat. Ezek folyamatosan érkeznek és néhány héten belül meg is kezdik a szétosztásukat, amiről mindenkit értesítenek majd.

Ha a világ kevesebb energiát fogyaszt, akkor nem kellene, hogy az árak önmaguktól is mérséklődjenek?

Ez is egy nagyon jó kérdés. Nem látjuk a jövőt, de közgazdaságtani törvényszerűség a kereslet-kínálat összefüggése. Ha valamiből egyszerre sokan és sokat akarnak venni (most ilyen például a napelem) akkor az ár magasabb lesz, ha meg ennek a fordítottja történik, alig érdeklődnek egy termék iránt (most ilyenek például a luxus hajóutak), akkor kevesebbe kerül. Ha szemmel látható mértékben lesz alacsonyabb az energiafogyasztás mértéke a következő hónapokban, akkor számíthatunk rá, hogy Miskolc és valamennyi település, de minden intézmény, vállalkozás is jobban jár, mert az árak mérséklődnek majd. Mint azt korábban írtuk, sok mindenen múlik mindez - gazdasági és fegyveres konfliktusok, egészségügyi veszélyhelyzetek is befolyásolják az árakat. Reméljük, a jövőben nem lesz ezekben részünk.