Idén tavasszal több mint száz kistelepülésen mintegy 3000 család kapcsolódik be a háztáji gazdaságok újraélesztését célzó programokba, a résztvevők a legtöbb helyszínen nemcsak magot vagy palántát kapnak, hanem gyakorlati útmutatást és szakmai tanácsokat is.
A 2019-ben indult, Felzárkózó települések elnevezésű program egyik alapvető célkitűzése a hosszú ideje parlagon maradt kertek, valamint a falvak belterületén található, gondozatlan földek megművelése volt. Az ország legszegényebb településein a felnőttek már nem látták szüleiket, nagyszüleiket kertet művelni, így a kertművelés alapjait újra meg kell tanítani nekik - írták.
Hozzátették, a program kiemelt helyszínein - így a többi között Tarnabodon, Rimócon, Martonyiban, Besenyődön, Tarpán, Zalakomáron - a közösségi kertek egyre jelentősebb szerepet töltenek be a helyi gazdaságban.
Néhány településen innovatív, víztakarékos termelési eljárásokat alkalmaznak, modern, fenntartható modelleket honosítanak, amelyek csökkentik az időjárással szembeni kiszolgáltatottságot, és tervezhetőbb, kiszámíthatóbb művelést tesznek lehetővé.
A felzárkózó településeken több mint harminc mintakert működik, és ezek hatására egyre több család kezdi el a saját kertjét is művelni. A program jelenleg 118 településen zajlik, a falvakban kialakított Jelenlét pontokat húsz civil és egyházi szervezet működteti.
A legszegényebb településeken újraéledő háztáji termelés csökkenti a családok kiszolgáltatottságát, a saját szükségleteket meghaladó termény pedig a Tiszabőn, Gyulajon és Tiszaburán kézműves technológiával működő feldolgozó üzemekbe kerül, ahol modern, egészségtudatos étrendbe illeszthető krémek, lekvárok, csatnik, szörpök készülnek, amelyek egyre több helyen kereskedelmi forgalomban is megjelennek - áll a közleményben.
